A magyarok 40 százaléka fűzné szorosabbra, és 26 százaléka tartaná szinten a magyar-amerikai kapcsolatokat. Ez azonban nem jelenti a Biden-adminisztrációval való egyetértést, ezt támasztja alá, hogy a többség (59 százalék) nem tartja elfogadhatónak az Egyesült Államok nagykövetségének plakátkampányát. Még az ellenzékiek több mint harmada (38 százalék) szerint is elfogadhatatlan Washington magyarországi akciója.
Az elmúlt hetekben több olyan lépést tett az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, amelyek a magyar kormány békepárti álláspontjával szembeni, barátságtalan gesztusként értékelhetők. Előbb magyarországi érintettségű szankciós listát jelentettek be egy budapesti sajtótájékoztatón, majd az ország számos pontján háborúpárti plakátkampányt indítottak el. A mostani háborús helyzetben különösen fontos kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok hazánk legnagyobb nyugati szövetségeséről, és hogyan ítélik meg annak plakátkampányát.
A magyar választók 26 százaléka elégedett a magyar-amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjével, 40 százalék pedig még szorosabbra fűzné, s mindössze a magyarok 16 százaléka vélekedik úgy, hogy inkább lazítani kellene rajta. Mind a kormányfőpártiak (62 százalék), mind a kormányfőkritikusok (73 százalék) körében többségben vannak azok, akik a magyar-amerikai kapcsolatokat a mostani szinten, vagy szorosabb formában látnák ideálisnak. A magyar miniszterelnökkel szimpatizálók közül minden harmadik (33 százalék), a kritikusok közül minden második (50 százalék) inkább mélyítené a magyar-amerikai kapcsolatokat. Közel azonos arányban elégedettek a jelenlegi helyzettel a kormányfőpártiak és a kormányfőkritikusok (29 és 23 százalék), és mindkét csoportban kisebbségi álláspont az Amerikától való távolodás: a kormánypártiak 18 százaléka, az ellenzékiek 8 százaléka szerint kellene lejjebb építeni a kapcsolatokat. Összességében kijelenthető, hogy a magyar választók többsége támogatja a magyar-amerikai kapcsolatokat.
Bár a magyarok nagy arányban őriznék meg vagy javítanák a Magyarország és az USA közötti jelenlegi viszonyt, az amerikai nagykövetség politikai plakátkampánya éppen ellenkező hatást fejt ki. Ezt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok akcióját a magyarok többsége (59 százalék) nem tartja elfogadhatónak és csak minden negyedik választó (26 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az szerinte inkább elfogadható.
Még a szorosabb kapcsolatokban reménykedők csoportja is megosztott a kérdésben: ugyanakkora arányban, 43-43 százalékuk tartja elfogadhatónak és elfogadhatatlannak a plakátkampányt. Azok körén belül, akik inkább megőriznék a magyar-amerikai kapcsolatok jelenlegi szintjét, kétharmados többségben (68 százalék) vannak azok, akik inkább helytelenítik a nagykövetség akcióját, szemben az elfogadókkal (25 százalék). Azokat is szkeptikus véleményükben erősíthette meg a plakátkampány, akik inkább lazítanának az Egyesült Államokkal való kapcsolatokon, hiszen 88 százalékuk tartja elfogadhatatlannak a politikai akciót, és csak 8 százalékuk elfogadhatónak.
A kormányfővel szimpatizálók egységesebbek a kérdésben: több mint négyötödük (82 százalék) szerint elfogadhatatlan a nagykövetség plakátkampánya, és csak minden tizedik gondolja elfogadhatónak. Az ellenzékiek megosztottak a kérdésben, kevesebb mint felük (45 százalék) szimpatizál a plakátkampánnyal, de több mint harmaduk (38 százalék) kritikus véleménnyel van róla. Összességében kijelenthető, hogy az amerikai nagykövetség politikai aktivizmusa még a kormányellenes szavazókat sem tudta teljes egészében meggyőzni.
Módszertan
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása április 17-19. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók.