Tízből nyolc magyar (77 százalék) ellenzi, hogy az uniós tagállamok többletbefizetéseiből további 50 milliárd euróval támogassák Ukrajnát. Közülük 64 százalék akkor is ellenzi az Európai Bizottság tervét, ha az nem a magyarországi EU forrásokból valósul meg.
Az Európai Unió mindeddig 77 milliárd euró értékű támogatást bocsátott Ukrajna rendelkezésére a háború kezdete óta, s ezt most az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval bővítené a következő négy évben. Ezt a forrást a tagállamoknak kellene befizetnie a közös költségvetésbe. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek-e a Bizottság többletbefizetést követelő javaslatával.
A magyarok mintegy kétharmada (64 százalék) ellenzi a Bizottság többletbefizetést követelő javaslatát, amely szerint az Európai Unió tagállamai a következő négy évben további 50 milliárd eurós segítséget nyújtanának. Mindössze 28 százalék tartja elfogadhatónak. Ugyanakkor a brüsszeli terv támogatóinak közel fele – a magyarok 13 százaléka – elutasítja Ukrajna segélyezését, amennyiben Magyarország emiatt nem jutna hozzá az uniós támogatásokhoz. A választók összesen háromnegyede (77 százalék) tehát nem tartaná jogosnak, ha az Európai Unió a hazánknak járó forrásokat fordítaná Ukrajna megsegítésére.
A baloldali szavazók fele (52 százalék) ért egyet a Bizottság többletbefizetést követelő javaslatával, de több mint harmada (36 százalék) elutasítja azt. Amennyiben Ukrajna segélyezése a Magyarországnak járó források megvonásával járna, már a baloldali szavazók 50 százaléka is ellenezné.
Az Ukrajna anyagi támogatásával szembeni kritika nem jelenti azt, hogy a magyarok Ukrajna-ellenesek lennének. A választók 88 százaléka egyetértett azzal, hogy keleti szomszédunknak azonnali tűzszünetre volna szüksége (3 százalékuk a háború folytatásának a pártján állt), amellyel a több mint 200 ezer áldozatot követelő értelmetlen öldöklés érhetne véget.
Módszertan
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása július 3-5. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók.
A Nézőpont Intézet három kérdést tett fel a kutatás során: 1. „Az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Uniós államok a következő négy évben további 50 milliárd eurós segítséget nyújtanának Ukrajnának. Ön egyetért ezzel a tervvel, vagy sem?” 2. „Ön egyetért Ukrajna anyagi támogatásával, ha ezzel egyidőben Magyarország nem jut hozzá az Európai Uniós támogatásokhoz?” 3. „Ön az azonnali tűzszünetet vagy a háború folytatását tartja helyesnek Ukrajnában?”