A három választással megterhelt év utolsó hónapjai politikai szempontból nagyon is aktívan teltek. Az év végén felmerülő, és részben be is vezetett intézkedések nyomot hagytak a kormánypártok támogatottságán, de az ellenzéki erők mindebből nem tudtak érdemben profitálni.
A Nézőpont Intézet 2014. december 9-16. között, ezer fő telefonos megkérdezésével végzett reprezentatív közvélemény-kutatásában a 2014-es évvel való elégedettséget és a 2015-ös várakozásokat vizsgálta. A kutatásban megkérdezettek a saját helyzetüket és az ország helyzetét értékelték általánosságban, valamint gazdasági szempontból. Az összes megkérdezett 27 százaléka minden szempontból elégedett volt a 2014-es évvel és 2015-re is inkább optimistán tekintett. Ez a politikailag aktív csoport alapozza meg a kormánypártok bázisát. További öt százalék olyan szimpatizáns van a teljes népesség körében, akik saját életük szempontjából nem értékelték kifejezetten jónak az előző évet, és bizonytalanok a jövő évet illetően is, de az ország helyzetét inkább pozitívan látják. Politikai szempontból ők is főként a kormánypártokkal rokonszenveznek, bár kevésbé tűnnek elkötelezettnek.
A megkérdezettek 11 százaléka a 2014-es évvel inkább elégedetlen volt minden téren, de 2015-re optimistán tekint, további 18 százalék pedig személyes életével kapcsolatban pozitív, az ország helyzetével kapcsolatban inkább negatív véleményt fogalmazott meg. A teljes népességnek ez a közel 30 százaléka nem rendelkezik éles politikai profillal, többségük a pártoktól távol helyezkedik el.
Az összes megkérdezett 39 százaléka volt elégedetlen mind a saját, mind az ország helyzetével, várakozásaik a 2015-ös évre is inkább negatívak. Ebből a csoportból kerülnek ki az ellenzéki szavazók. Az ellenzéki pártok viszont széttagoltak, tartalékaik pedig korlátosak, hiszen az általuk potenciálisan megcélozható rejtőzködők és nem szavazók jellemzően kevésbé elégedetlenek. Mindez, kiegészülve a kormánypárti szövetség „középen állásával”, azt is jelenti, hogy egy mostani választáson ismét erős többséggel újrázhatna a Fidesz-KDNP.
A pártpreferencia-arányok követik az elégedettségi kérdések alapján kirajzolódó szimpatizánsi csoportok arányát. A teljes népesség körében 26 százalékos támogatottságával a Fidesz-KDNP továbbra is vezeti a pártversenyt. A kormánypártok támogatottsága ezzel 2014 decemberében megegyezett a két évvel ezelőtti támogatottsági szinttel. A Jobbik a teljes népesség körében 17, az MSZP 7, a DK és az LMP 5-5, az Együtt 2 százaléknyi szimpatizánssal rendelkezik. A PM támogatottsága e körben egy százalék alatti.
A rejtőzködők és nem szavazók aránya a teljes népesség körében együttesen 36 százalék, amin belül ötszázaléknyi rejtőzködő elégedetlen a kormány munkájával. A rejtőzködők és nem szavazók több mint 70 százaléka viszont egyetlen jelenlegi párttal sem rokonszenvezik. E körben a legnagyobb tartaléka a kormánypártoknak van: a teljes népességre vetítve hat százaléknyi a velük inkább rokonszenvező, de bevallottan nem szimpatizáló szavazó. Ezzel szemben 4-4 százaléknyi olyan rejtőzködő és nem szavazó van, akik valamely ellenzéki pártot tartják inkább rokonszenvesnek. Mindez szintén mutatja az ellenzék korlátozott szavazatszerző képességét, egyúttal viszonylagos elutasítottságát a rejtőzködők és nem szavazók körében.
Készült 2014. december 9-16. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével, nemre és korra régiónként, településtípusra és iskolai végzettségre országosan reprezentatív mintán.
A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.
A kutatás eredetileg a Heti Válasz 2015. január 8-i számában jelent meg. A kutatást innen lehet letölteni.