Lenin halálának századik évfordulóján a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet közös közvélemény-kutatást készített a kommunista vezető és a kommunizmus megítéléséről, amelyből kiderül, hogy a magyarok többsége (52 százalék) Lenint felelősnek tartja tömeggyilkosságokért, háromnegyedük (76 százalék) pedig nem ért egyet azzal, hogy szobrokat állítanak a kommunista diktatúra alakjainak Nyugat-Európában.
1924. január 21-én, 100 éve halt meg Lenin, aki elvtársaival a „nagy októberi szocialista forradalmat” – amely se nem volt nagy, se nem volt októberben, se nem volt forradalom – követően hozzálátott a történelem legembertelenebb diktatúrájának kiépítéséhez: tömeggyilkosságok, kényszermunkatáborok, rettegés, nyomor és addig elképzelhetetlen gyűlölethullám által kísérve, száz év alatt pedig mintegy százmillió halottat hagyva tanúbizonyságul. 100 évvel Lenin halála, valamint három és fél évtizeddel a rendszerváltoztatás után a Nézőpont Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet arra volt kíváncsi, hisznek-e még a magyarok a kommunista vezetők által szőtt Lenin-kultuszban.
Lenint a magyarok többsége elítéli: a válaszadók több mint fele (52 százalék) szerint felelős volt tömeggyilkosságokért, igaz, minden ötödik megkérdezett (19 százalék) kételkedik ebben. A 40 év alatti magyarok, akik a rendszerváltoztatás után váltak felnőtté, már átlag feletti arányban gondolják azt, hogy Lenin tömeggyilkos volt (61 százalék).
Lenin és elvtársainak kultusza sem szimpatikus a magyaroknak. A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) nem ért egyet azzal, hogy Nyugat-Európában szobrokat állítanak a kommunista diktatúra meghatározó alakjainak, és mindössze tizedük (11 százalék) van ezzel ellentétes véleményen.
Lenin megítélésénél a magyarok kommunizmusról alkotott véleménye vegyesebb képet mutat. A válaszadók 52 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „a kommunizmus alapvetően jó gondolat, csak a megvalósítás volt rossz”, míg 37 százalékuk nem tud ezzel azonosulni.
Ugyanakkor a kommunizmusnak csak a megvalósítását hibáztatók (az összes megkérdezett 52 százaléka) sem mind hisznek automatikusan a kommunizmusban. A megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy a vagyonegyenlőségre épülő kommunizmus nem is valósítható meg (az összes megkérdezett 30 százaléka), s csak harmaduk gondolja azt, hogy bár a huszadik században ez nem sikerült, a kommunista ideológia megvalósítható lenne (az összes megkérdezett 18 százaléka).
Így összességében a magyarok 37 százaléka nem tartja jó gondolatnak a kommunizmust, annak megvalósítási kísérletétől függetlenül, további 30 százalék pedig nem hisz abban, hogy az eszme átültethető lenne a valóságba. A magyarok antikommunisták, mindössze 18 százalékuk hisz abban, hogy a kommunizmus jó gondolat és megvalósítható.
Módszertan
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása január 15–17. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív, a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = felnőtt magyar népesség.