A Nyugat szövetségeseként is sikerült eredményes párbeszédet folytatnia Orbán Viktor miniszterelnöknek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A pragmatikus találkozó alapján megerősítést nyert, hogy a magyar kormányfő nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként, hanem a reálpolitika elveit követi anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a NATO vagy az EU értékeit és érdekeit.
A hosszú távú gázszerződés lejárta, a magyar és a regionális energiabiztonság, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítése a feszült világpolitikai helyzet ellenére sem engedte a magyar kormányzatnak, hogy halogassa a találkozót. A magyar külpolitika viszont ezzel együtt sem tekinthető különutasnak. A kormányfő nyugati szövetségi rendszer melletti elkötelezettségét mutatja többek között az, hogy a kárpátaljai magyar közösség és az egyoldalú orosz energiafüggőség miatt meglévő különleges érdekeink figyelembe vételén túl egyértelműen kiállt az ukrán helyzet stabilizálását szolgáló, előző héten aláírt minszki tűzszüneti megállapodás mellett. Orbán Viktor Angela Merkel német kancellárhoz és François Hollande francia elnökhöz hasonlóan úgy vélte, a hosszú távú békét és stabilitást kizárólag a Putyin elnökkel való párbeszéd fenntartásával lehet előmozdítani.
A találkozó alapján nehezen lehet a jövőben „egyoldalú oroszpártisággal” vádolni külföldön a magyar kormányfőt, ezt a célt szolgálta már Orbán Viktor pénteki kijevi, valamint hétfői szerbiai látogatása is. Belföldön pedig az ellenzék aligha kreálhat hitelesen politikai botrányt a látogatásból, hiszen a találkozó a parlamenti frakcióvezetők és a miniszterelnök – magyar belpolitikában egyébként ritkának számító – hétvégi egyeztetésén is elhangzottakhoz képest nem hozott irányváltást.
Gyorselemzésünk innen letölthető.