A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa előzetes várakozásainknak megfelelően, 15 bázisponttal, 1,65 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot mai ülésén.
A jegybank döntése felelősnek mondható, hiszen az inflációs alappálya még mindig elmarad a céltól, ugyanakkor a fogyasztói árak csökkenése lassul. Áprilisban már csak 0,3 százalékkal csökkentek az árak az előző év azonos időszakához képest, így a nyár közepére átfordulhat az infláció a pozitív tartományba. Ez elsősorban a folyamatosan emelkedő energia-, olaj- és élelmiszeráraknak lesz köszönhető. A júniusi kamatdöntés kimenetele viszont ennek tükrében már kérdéses. Abban az esetben, ha a májusi inflációs szint már pozitív tartományba kerül, elképzelhető, hogy a 15 bázispontosnál kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem vágja tovább az alapkamatot a jegybank.
A régiós jegybankok monetáris politikája is hasonló fordulatot vehet egyébiránt a közeljövőben. Lengyelországban, Csehországban és Romániában is lassulni látszik ugyanis a fogyasztói árak csökkenése, amely a közeljövőben – elsősorban a lengyeleknél és a románoknál – megálljt szabhat a további kamatvágásoknak. A világgazdaság fő szereplőinek monetáris politikája viszont eltérő irányban mozog, minderre a magyar jegybanknak is tekintettel kell lennie. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve esetleges idei kamatemelési ciklusának megkezdése például átrendeződést okozhat a pénzpiacokon, viszont az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja továbbra is sikeresnek mondható. Kína májusban csökkentette az alapkamatot, ami felpörgetheti a kínai gazdaságot, ugyanakkor hatással lehet az olajár alakulására is.