Összefoglaló
A megkérdezettek háromnegyede (76 százaléka) szerint problémát jelent hazánk számára az illegális bevándorlás, még a baloldali pártok szimpatizánsainak is közel 60 százaléka tartja problémának a jelenséget – derül ki a Heti Válasz megbízásából, 2015. június 19-25. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív felmérésünkből.
A kutatás alapján a magyarok összességében befogadóak, a határon túli magyarokat, az üldözötteket, valamint az egyéb legális úton érkezőket is több mint a felük befogadná. A megélhetési és az illegális bevándorlást viszont döntő mértékben elutasítják (57, illetve 73 százalékban).
A megkérdezettek háromötöde (63 százaléka) szerint a megnövekedett bevándorlás egyben biztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára.
Mivel az illegális bevándorlás elutasítása pártokon átívelő témává vált, vélhetően ennek is betudható a Fidesz-KDNP visszaerősödése, a kormánypártok támogatottsága ugyanis a teljes népesség körében a májusi 27 százalék után most 30 százalékos.
-
A megkérdezettek háromnegyede (76 százaléka) szerint problémát jelent hazánk számára az illegális bevándorlás, még a baloldali pártok szimpatizánsainak is közel 60 százaléka tartja problémának a jelenséget.
Az elmúlt hónapokban a bevándorlás az egyik legfontosabb politikai és társadalmi témává vált. Kutatásunkban elsőként azt vizsgáltuk, hogy a leginkább problémát jelentő illegális bevándorlás kapcsán miként vélekednek a magyarok. A megkérdezettek háromnegyede tartja problémának ezt a jelenséget, 47 százalékuk szerint ez súlyos probléma Magyarország számára, további 29 százalék szerint pedig inkább probléma. 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább nem probléma az illegális bevándorlás, míg csupán 6 százalék véli úgy, hogy ez egyáltalán nem jelent problémát hazánknak. A nem válaszolók aránya 5 százalékot tesz ki.
Az illegális bevándorlás negatív megítélése általános, bár vannak hangsúlybeli eltolódások az egyes pártok szavazói között. Azonban még a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM, Liberálisok) szimpatizánsainak is közel 60 százaléka problémának tartja az illegális bevándorlást.
-
A kutatás alapján a magyarok összességében befogadóak, a határon túli magyarokat, az üldözötteket, valamint az egyéb legális úton érkezőket is több mint a felük befogadná. A megélhetési és az illegális bevándorlást viszont döntő mértékben elutasítják (57, illetve 73 százalékban).
Kutatásunkban azt is vizsgáltuk, hogy a különböző, hazánkba érkező csoportokkal kapcsolatban mennyire befogadó a magyar társadalom. A kérdés azért is érdekes, mert a különböző elnevezésű „bevándorlási kategóriák” gyakran átfedésben vannak egymással, ami nehezíti a differenciált véleményalkotást. A fogalmi kuszaság ellenére ugyanakkor a bevándorlók, illetve betelepülők különböző csoportjait határozottan eltérő módon ítéli meg a magyar lakosság. Ez alapján a magyarok összességében befogadóak, csak a megélhetési, illetve az illegális bevándorlással szemben mutatnak elutasítást.
A megkérdezettek a legnagyobb, 81 százalékos arányban a határon túli magyarokat fogadnák be az országba. Ezt követi az üldözött keresztények csoportja, akiket a lakosság 59 százaléka fogadna be az országba. A legális úton érkező betelepülőket 53 százalékuk, a környező országokból érkező vendégmunkásokat és a ténylegesen politikai üldözötteket pedig egyaránt 51 százalékuk fogadná be. A megélhetési bevándorlókat viszont már többen nem fogadnák be (57 százalék), mint ahányan befogadnák őket (32 százalék). Az illegális bevándorlókat a megkérdezettek döntő többsége, 73 százaléka nem fogadná be, és csak 14 százalékuk mondja azt, hogy őket is befogadná az országba.
-
A megkérdezettek háromötöde (63 százaléka) szerint a megnövekedett bevándorlás biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.
Az illegális bevándorlás negatív megítélése vélhetően abból is következik, hogy a társadalom háromötöde (63 százaléka) biztonsági kockázatnak tekinti a megnövekedett bevándorlást. A megkérdezettek 26 százaléka válaszolta azt, hogy a megnövekedett bevándorlás nagy biztonsági kockázatot jelent hazánk számára, további 37 százalék szerint inkább biztonsági kockázatot jelent. 18 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább nem jelent biztonsági kockázatot, 10 százalék szerint pedig egyáltalán nem jelent biztonsági kockázatot a megnövekedett bevándorlás. A nem válaszolók aránya ebben a kérdésben 9 százalékot tesz ki.
-
Stabilizálták táborukat a kormánypártok, támogatottságuk a teljes népesség körében a májusi 27 százalék után most 30 százalékos.
Mivel az illegális bevándorlás elutasítása pártokon átívelő témává vált, vélhetően ennek is betudható a Fidesz-KDNP visszaerősödése, a kormánypártok támogatottsága ugyanis a teljes népesség körében a májusi 27 százalék után most 30 százalékos. A Jobbikkal 14 százalék szimpatizál, ami 2 százalékponttal kevesebb a májusi 16 százaléknál. Az MSZP támogatottsága 8 százalékos, ami statisztikai értelemben nem különbözik a májusi 7 százaléktól. A DK változatlanul 6 százalékon, míg az Együtt és a PM 1-1 százalékon áll. A Liberálisok tábora szintén 1 százalékot tesz ki. Az LMP 2 százalékpontos veszteséggel jelenleg 4 százalékos táborral bír, az egyéb párttámogatók 2 százalékot tesznek ki. A rejtőzködők és nem szavazók aránya változatlanul 33 százalék.
A választási részvételükben biztos, potenciális szavazók körében a pártok támogatottsága a következő: a Fidesz-KDNP 41, a Jobbik 26, MSZP 12, a DK 11, az Együtt 2, a PM és a Liberálisok 1-1, az LMP 5, az egyéb pártok potenciális szavazói tábora pedig 2 százalékos.
Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2015. június 19-25. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.
A kutatást innen lehet letölteni.