Összefoglaló
A Nézőpont Intézet médiapolitikai elemzésében – az előző negyedévhez hasonlóan – hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, HírTV, ATV és Echo TV) esti híradóit vizsgálta.
2015. harmadik negyedévében a bevándorlás témája uralta az esti hírműsorok napirendjét, jelentősen átalakítva az egyes csatornák műsorszerkezetét. A téma a kereskedelmi csatornákon a balesetekkel és bűnügyekkel kapcsolatos tudósítások arányát csökkentette. A bevándorlás kapcsán mutatott aktív kormányzati kommunikáció a híradókon is éreztette hatását, a kormányzati szereplők megjelenési aránya az M1 kivételével minden csatornán növekedett az előző negyedévhez képest. A bevándorlás témája a negyedév mindhárom hónapjában toronymagasan vezette a legtöbb megjelenést generáló ügyek listáját.
A bevándorlással kapcsolatos hírek aránya az M1 hírcsatornán volt a legmagasabb (18,4 százalék). A HírTV esti hírműsora alig maradt el a közszolgálati csatornától, itt a hírek 18,2 százaléka szólt a migrációról. Ez az arány az Echo TV híradójában 15,6 százalék, míg az ATV-n 11,3 százalék volt. A kereskedelmi csatornák foglalkoztak legkevésbé a témával, az RTL Klubon 7,7 százalék, a TV2 Tények című műsorában 4,3 százalék volt a bevándorlással foglalkozó tudósítások aránya.
A harmadik negyedévben összesen 12 122 tudósítás jelent meg. A legtöbb eseményről ismét az M1 számolt be, a közszolgálati hírcsatorna adásában 2 912 hír volt látható. A második legtöbb tudósítás a TV2 híradójában jelent meg (2 889), az RTL Klub esetében ez az adat 2 379 volt. Lényegesen kevesebb hír jelent meg az ATV híradójában, összesen 1 285. A HírTV és az Echo TV híradóiban
1 579 és 1 078 beszámoló kapott helyet. A havi bontású adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az őszi napirend kezdete ellentétes hatást gyakorolt a kereskedelmi és a hírcsatornákra. Míg az előbbieknél a tudósítások számának növekedése figyelhető meg, utóbbiaknál épp ellenkezőleg, azok csökkenése tapasztalható.
Összesen 3 918 politikai hír jelent meg a vizsgált csatornák esti híradóiban, mely 32 százalékos aránynak felel meg. Hasonlóan az elmúlt negyedévekhez, a TV2 híradójában jelent meg arányaiban a legkevesebb magyar vonatkozású politikai hír (18,3 százalék). Az RTL Klub híradójában a tudósítások 26,6 százaléka rendelkezett magyar politikai vonatkozással. Az M1 profilváltását követően a csatorna esti híradója hosszabb lett, több tudósítás hangzott el, mindez ugyanakkor nem érintette jelentősen a politikai hírek arányát (38,7 százalék). A harmadik negyedévben a politikai hírek aránya a HírTV híradójában 37,1 százalék, az ATV-n 39,4 százalék, az Echo TV-n pedig 50 százalék volt.
Ismét a kereskedelmi csatornákon volt a legmagasabb a balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások aránya. A bevándorlás következtében ugyanakkor csökkenést figyelhettünk meg a harmadik negyedévben: a TV2 adásában 39 százalékról 36,4 százalékra, míg az RTL Klubon 3,6 százalékponttal, 26,3 százalékra csökkent a „kékhírek” aránya.
A bulvárhírek aránya az RTL Klub híradójában volt a legmagasabb, 5,9 százalék, míg a TV2 műsorában 5,2 százalék. Az előző negyedévhez képest mindkét kereskedelmi csatorna esetében elhanyagolgató, 0,1 százalékpontos növekedést tapasztalhattunk.
A magyar vonatkozású politikai hírek legnagyobb részét (1 053) az illegális bevándorlással kapcsolatos hírek szolgáltatták a harmadik negyedévben, ami 26,9 százalékos aránynak felel meg. A szakpolitikai tudósítások aránya 16,2 százalék volt a vizsgált időszakban, míg a pártpolitikai hírek aránya 15,5 százalékot tett ki. A kategóriák közti rangsorban a negyedik helyen a gazdaságpolitikai hírek végeztek, az összes politikai hír 15 százaléka foglalkozott Magyarország gazdasági helyzetével.
A vizsgált időszakban összesen 9 344 szereplő álláspontja jelent meg a magyar vonatkozású politikai hírekben. A harmadik negyedévben – jórészt a bevándorlással kapcsolatos aktív kormányzati és az összességében passzív ellenzéki kommunikációnak köszönhetően – a kormány álláspontja szerepelt legtöbb alkalommal a politikai tudósítások során, az összes szereplő 22 százaléka a kormány képviseletében szólalt fel.
A pártok közül a Fidesz politikusai szerepeltek a legtöbbször, az összes megszólaló 5,9 százaléka tartozott a nagyobbik kormánypárthoz. Az ellenzéki pártok közül az MSZP vezette a sort a 4,8 százalékos megjelenési aránnyal. Az előző negyedévhez hasonlóan a Jobbik végzett a harmadik helyen, a szereplők 3,1 százaléka tartozott a szélsőjobboldali párthoz. Az LMP 247 alkalommal jelent meg a politikai tudósításokban, amely 2,6 százalékot tesz ki. A Demokratikus Koalíció esetében szintén 2,6 százalékos ez a mutató, az Együtt álláspontja pedig összesen 134 alkalommal jelent meg (1,4 százalék). A politikusok megjelenési arányát tekintve a PM 0,9 százalékos, a KDNP és az Liberálisok 0,4 százalékos eredményt értek el.
A közszolgálati csatorna kivételével mindenhol nőtt a kormányzati szereplők megjelenésének aránya az előző negyedévhez képest. Ez összefüggésben állhat a fentebb már említett jelenséggel, miszerint a politikai napirend eltolódott azon témák felé, melyekben a kormány kezdeményező szerepben volt képes fellépni. Az ATV műsorában az ellenzéki pártmegjelenések összesített aránya 24 százalék volt, amely 6,7 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévében. Az ellenzéki megjelenések aránya az M1 műsorában volt a második legmagasabb, 18,7 százalék. A közszolgálati csatornát az RTL Klub követte 16,2 százalékkal, a többi csatornán 15 százalék alatt zárt az ellenzéki megjelenések aránya.
A harmadik negyedévben a Kormányinfónak köszönhetően Lázár János volt a legtöbbet, saját hangon szereplő kormányzati politikus. A Miniszterelnökséget vezető miniszter összesen 249-szer szólalt meg, míg Orbán Viktor miniszterelnök 173 alkalommal.
A Fidesz és a KDNP politikusai közül Tuzson Bence generálta a legtöbb saját hangon elhangzott megjelenést, összesen 72 darabot. Az ellenzéki politikusok közül Schiffer András volt a legaktívabb e tekintetben, az LMP társelnöke összesen 105 alkalommal szólalt meg saját hangon. A második legtöbbször Tóbiás József szerepelt, a szocialista pártelnök 57 esetben jelent meg, míg párttársa, Harangozó Tamás 49 alkalommal szólalt meg a vizsgált időszakban.
A teljes elemzés innen letölthető.