Másfélszeresére nőtt a terrorfenyegetettség érzése tavaly január óta

Az előző heti brüsszeli merényletsorozat után a magyarok közel kétharmada (65 százalék) tartja elképzelhetőnek, hogy hazánk is célpontja lehet a jövőben egy terrorcselekménynek – derül ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz megbízásából készült legfrissebb közvélemény-kutatásából. A tavaly januári párizsi terrortámadás után még másfélszer kevesebben, a teljes felnőtt népesség 43 százaléka gondolta ugyanezt.

Nezopont_Intezet_Kozvelemeny_kutatas_kep2016-03-30.pdf

A tavaly januári párizsi terrortámadás után készült korábbi felmérés szerint a teljes felnőtt népesség körében még valamivel többen gondolták azt (48 százalék), hogy Magyarország nem lehet célpontja egy terrorcselekménynek. A novemberi tragédia után már a magyarok közel háromötöde (57 százalék) tartott valószínűnek hazánkban egy esetleges terrortámadást. Az előző heti brüsszeli merényletsorozat után pedig 65 százalékra erősödött a magyarországi terrorveszélyt érzékelők köre a teljes felnőtt népességet nézve. Mindez másfélszeres növekedést jelent tavaly januárhoz képest. A baloldali (MSZP, DK, Együtt, PM) szimpatizánsok fele (49 százalék), míg az LMP szimpatizánsok 63 százaléka ugyanakkor továbbra sem tart attól, hogy Magyarországon terrorcselekmény következhet be.

Nezopont_Intezet_Kozvelemeny_kutatas_kep1_2016-03-30.pdf

A magyarok elsöprő többsége (70 százalék) már a tavaly augusztusi röszkei incidens előtt is úgy vélekedett, hogy az illegális bevándorlók között lehetnek terroristák. Ez a meggyőződés az előző heti brüsszeli merényletsorozat óta tovább erősödött, jelenleg a magyarok négyötöde (81 százalék) tart ettől. E kérdésben még a baloldali szimpatizánsok sem megosztottak: 57 százalékuk válaszolta azt, hogy lehetnek terroristák az illegális bevándorlók között.

Módszertan

A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2016. március 23-25. között készült 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

A közvélemény-kutatás innen letölthető.