A Nézőpont Intézet legfrissebb országos közvélemény-kutatásából kiderül, hogy minden második magyar ember követi a világbajnokság mérkőzéseit. A televíziós közvetítések dominanciája nem látszik megdőlni, ugyanakkor immáron egyértelmű, hogy az internet a második számú információs forrás. A magyar válogatott jövőjét rendkívül pesszimistán ítéljük meg; nem bízunk benne, hogy a nemzeti tizenegy négy év múlva része lesz a seregszemlének.
Követjük a világbajnokság eseményeit?
A magyarok fele követi a 19. labdarúgó világbajnokság eseményeit. A különféle közvetítéseknek köszönhetően, számos lehetőség adódik a mérkőzések megtekintésére. A csoportküzdelmek alatt naponta háromszor szegezhetjük kilencven percre a figyelmünket a labdára. A magyarok ötöde él is a tálcán kínált lehetőséggel, ugyanis a megkérdezettek 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szinte az összes mérkőzést nyomon követi.
1. ábra: Ön követi-e a labdarúgó világbajnokság eseményeit? (az összes megkérdezett körében; százalékban)
Ahogy az várható is volt, férfi dominanciát figyelhetünk meg; 65 százalékuk többé-kevésbé követi a világbajnokság eseményeit (a nők esetében ugyanez az arány 31 százalék). Legtöbb szabadidővel a 60 éven felüliek rendelkeznek: 56 százalékuk válaszolt úgy, hogy követi a viadal eseményeit.
2. ábra: Ön követi-e a labdarúgó világbajnokság eseményeit? (nemek szerint; százalékban)
Televíziós dominancia, feltörekvő internet
A modern, kommunikációs eszközök korában számos csatorna áll a fogyasztók rendelkezésére, amelyeken keresztül az információt beszerezhetik. A világbajnoksággal kapcsolatos eseményeket a túlnyomó többség – a megkérdezettek 80 százaléka – televízión keresztül követi. Az eredmény aligha meglepő, hiszen a színvonalas, látványos közvetítések a társasági élet központi eseményei a világbajnokság ideje alatt. Figyelemre méltó azonban az internetes források felértékelődése: a televízió után ugyanis a világháló a második legkedveltebb csatorna. Habár arányait tekintve a televíziós közvetítések mellett egyelőre alig rúg labdába az internet (az összes megkérdezett 12 százaléka tájékozódik online), ugyanakkor előretörését jól jelzi, hogy olyan tradicionális csatornákat képes maga mögé utasítani, mint a rádió, vagy a nyomtatott sajtó. A fiatalok 30 százaléka, a nők 14 százaléka, az érettségizettek 20 százaléka és a megyeszékhelyek lakóinak 16 százaléka az interneten követi a VB eseményeit.
3. ábra: Elsősorban honnan értesül az eredményekről? (korcsoportok szerint; százalékban)
Nem merünk nagyok lenni
A magyar labdarúgó válogatott jövőjét illetően rendkívül pesszimisták vagyunk. Mindössze az emberek ötöde véli úgy, hogy a soron következő, négy év múlva esedékes világbajnokságra sikeresen kvalifikálja magát nemzeti tizenegyünk. Magas ugyan azoknak is az aránya, akik nem tudtak állást foglalni a kérdésben (23 százalék), de a férfiak borúlátása – 64 százalékuk szerint nincs esélyünk a részvételre – mindenesetre hűen tükrözi a magyar futballt jellemző közeget.
4. ábra: Ön szerint 4 év múlva Magyarország kijut-e a foci VB-re? (az összes megkérdezett körében, százalékban)
Módszertan
A felmérés június 11. és 15. között készült 1000, 18 éven felüli személy véletlen megkérdezésével.
Az adatok nagy valószínűséggel maximálisan +/- 3,2 százalékkal térnek el a teljes sokaság értékeitől.
Az adatgyűjtés módszere: telefonos kérdőíves lekérdezés (CATI)
A közvélemény-kutatás itt letölthető.