Schmitt Pál államfővé választásával visszatér a korábbi gyakorlat: a győztes párt első számú politikusa a miniszterelnök, míg ugyancsak a párt tagja, köztiszteletben álló politikusa lett a köztársasági elnök. Ez a felállás minden bizonnyal azt eredményezi, hogy a kormánnyal együttműködő, csekélyebb politikai súlyú államfőt láthatunk majd, és ezt valószínűsíti Schmitt Pál beszéde is.
A megválasztott köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy nem lesz gátja az alkotmányozási folyamatnak, és a nemzeti együttműködést kívánja előmozdítani, ami illeszkedik a Fidesz kormányzásához. Ami az alkotmányozást illeti, látható, hogy ebben jelentősen eltér véleménye Sólyom Lászlóétól, vélhetően egy egészen más államfői szerepfelfogást képvisel majd, elsősorban szimbolikus, reprezentatív szerepben jelenik meg a jövőben. Schmitt Pál világosan megfogalmazta, mik az államfő alkotmányos feladatai, hogyan éltek ezzel elődei és ehhez képest ő milyen szerepet szán saját magának. Sólyom László saját programmal, tematikával lépett fel megválasztása után, Schmitt Pál ehhez hasonlóan igyekezett vázolni saját, kiemelt témáit, amely az egészséges életmód, vagy a magyar nyelv védelme lesz. Ezeket az ügyeket fogja minden bizonnyal kiemelten képviselni tevékenysége során, erre megvan a lehetősége az államfőnek. Diplomata karakteréből adódik, hogy Schmitt Pál otthonosan mozog a nemzetközi porondon, el is mondta, hogy aktív külpolitikát szeretne, amelyet nyilván a külpolitikát irányító kormány elképzeléseivel összhangban képzel el. Reagált a pártsemlegességét hiányoló kritikákra is, és jelezte, lemond párttagságáról. Illetve hangsúlyozta, hogy minden párttal kíván majd egyeztetni a jelölések során, ami ugyancsak eltér elődje gyakorlatától.
Szomszéd Orsolya, Magyar Nemzet, 2010. június 30.