A Fidesz minden választáson győzni tudott 2006 ősze óta, amire négy év után ismét minden esélye megvan az októberi „harmadik fordulóban”– derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. A Fidesz-KDNP támogatottsága az aktív szavazók körében közel kétharmados. Az MSZP-nek már nincs „ötödik hadoszlopa” – a választási részvételüket biztosra ígérő, aktív szavazók 13 százaléka az MSZP-t, 9 százaléka a Jobbikot választaná, az LMP pedig 4 százalékot szerezne.
A megkérdezettek 62 százaléka elégedett Orbán Viktor miniszterelnöki munkájával és még szélesebb azok köre, akik szerint a kormány kellő határozottsággal lépett fel a Nemzetközi Valutaalappal szemben. A kormányváltás egyik legfontosabb üzenete a közélet megtisztítása. A kormány eddigi – az előző politikai elit felelősségre vonásával kapcsolatos – intézkedéseivel az emberek 60 százaléka elégedett.
Pártszimpátia
Hiába reméli az ellenzék, aligha fog meglepetést okozni az önkormányzati választás. A kormánypárt támogatottsága ugyanis olyan magas, hogy legfeljebb a helyi körülmények tudják megakadályozni, hogy a Fidesz polgármesterjelöltje nyerjen. Kutatásunk szerint még mindig a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) szavazna a Fidesz–KDNP-szövetségre. A Jobbik, illetve az LMP táborának nagysága alig változott; a radikális pártot az emberek 9 százaléka választaná (egy hónapja ez az érték 8 százalék volt), az LMP-t a felnőtt lakosság 4 százaléka (júliusban 5 százalékos támogatottsággal rendelkezett az új parlamenti párt). Csökkent a bizonytalanok aránya, és az eredmények szerint ebből az MSZP profitált leginkább; a pártot 11 százalék választaná, szemben az egy hónapja mért 6 százalékkal. A jelenség a választási kampány elindulásával törvényszerűnek nevezhető, hiszen az áprilisi fiaskó után a szocialista szimpatizánsok meghatározó része vélhetően most először vállalja nyíltan pártpreferenciáját.
A voksolást azonban nem az „emberek”, hanem az aktív szavazók döntik el. Ők azok, akik – több kérdésünk alapján – biztosra ígérték választási részvételüket. Ezek az adatok is megerősítik, hogy az MSZP-nek már nincs ötödik hadoszlopa. A Fidesz támogatottsága közel kétharmados (61 százalék), a szocialistáké 12 százalékos, a Jobbikot és az LMP-t pedig az aktívak 9, illetve 4 százaléka választaná. 13 százalék azoknak az aránya, akik biztosra ígérték részvételüket egy esedékes választáson, ugyanakkor nem tudták vagy nem akarták megmondani, mely pártot támogatnák.
Gazdasági várakozások
A Fidesz népszerűsége szorosan összekapcsolódik a gazdasági várakozásokkal. A most megkérdezettek túlnyomó többsége szerint (65 százalék) a magyar gazdaság az elkövetkezendő időszakban inkább gyarapodni fog, mintsem hanyatlani. Annak ellenére, hogy az emberek saját pénztárcájukon még nem, illetve kevésbé érezhetik a konjunktúra jeleit, a kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalom változatlanul nagyarányú.
IMF-tárgyalás
Hangadó politikai és gazdasági véleményformálók várakozása ellenére az IMF-tárgyalások megszakadása sem ártott a kormánynak. Ebben fontos szerepe lehetett, hogy a forint árfolyama alig szenvedte meg a határozott fellépést. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy a kormány jól tárgyalt az IMF-fel, a jelenlegi gazdasági helyzetben szükséges a határozottság. Míg a Fidesz- és a Jobbik-szimpatizánsok nagy része (85, illetve 62 százalék) egyetért a kérdésben a kormánnyal, az MSZP- és LMP-tábor 76, illetve 77 százaléka negatívan ítéli meg a történteket. A vélemény mögött mélyebb attitűdök, a válaszadók világképe rejlik. Tízből majdnem kilencen (86 százalék) vélik úgy, hogy az országnak a maga útját kell járnia, és nem kívülről érkező elvárásoknak megfelelni.
Elszámoltatás
Az új kormány egyik meghatározó vállalása volt, hogy felelősségre vonja az előző elit érintett vezetőit a feltételezett és valós törvénytelenségek kapcsán. Az emberek döntő többsége (79 százalék) egyetért az elszámoltatásokkal: különösen igaz ez a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsaira (90, illetve 86 százalék). Az LMP támogatóinak 60 százaléka osztja ezt az álláspontot, ugyanakkor az MSZP-táboron belül többségben vannak azok (52 százalék), akik ellenzik a jogi felelősségre vonást. A kormányváltás óta ez ügyben történt intézkedésekkel, a kormánybiztosok kinevezésével, a sajtótájékoztatókon bejelentett kiemelt vizsgálatokkal az emberek 59 százaléka elégedett. A Fidesz-szimpatizánsok 68 százaléka tartja megfelelőnek az eddigi intézkedéseket. Ugyanakkor a Jobbik-tábor még ennél is határozottabb fellépést vár el: a radikális párt támogatóinak csupán 39 százaléka elégedett az eddigi felelősségre vonásokkal.
A kutatásról
Az adatfelvétel 2010. augusztus 16. és augusztus 19. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb +/-3,2 százalék. Az elemzésben “aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat.
A közvélemény-kutatás itt letölthető.