Az elmúlt hónapban 50 százalék alá csökkent az alkotmányozást támogatók aránya, ezzel párhuzamosan azonban nem az ellenzők, hanem a témában bizonytalanok tábora növekedett jelentősebb mértékben – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült országos közvélemény-kutatásából. A kormánypártok és a Jobbik szimpatizánsainak többsége (56-56 százaléka) szerint Magyarországnak szüksége van új alkotmányra. A szocialista tábor azonban megosztott: 33 százalékuk szerint szükséges, 43 százalékuk szerint szükségtelen az alkotmányozás.
Karácsony
Az ünnepre készülve tízből nyolc megkérdezett 30 ezer forintnál kevesebbet költ idén. A gazdasági válság és a megszorítások korábbi éveiben a lakossági hitelállomány megnőtt, sokan keserű tapasztalatokat szereztek a személyi kölcsönökkel kapcsolatban. Decemberi mérésünk alapján a megkérdezettek 53 százaléka a tavalyinál kevesebbet költ karácsonyi bevásárlásra, és mindössze 7 százalékuk fordít jelentősen több pénzt az ünnepi felkészülésre.
A családi kötődések tradicionális erősségét mutatja, hogy a magyarok 64 százaléka szűk családi körben ünnepel, és 16 százaléka fordít figyelmet a távolabbi rokonokra is december 24-én. A megkérdezettek 7 százaléka ezzel szemben egyedül kénytelen tölteni a szentestét. Miközben a nők 9 százaléka marad egyedül, a férfiak esetében ez az arány 4 százalék. Nem mellékesen: az összes megkérdezett 3 százaléka munkával tölti a karácsony estéjét.
Magyarország helyzete
A Bajnai-kormány alultervezett költségvetési hiánya korlátokat hagyott az utódkabinetre. Az Orbán-kormány megalakulását a magyarok felfokozott várakozásai kísérték, az előző időszakban elfogadott 2010-es büdzsé és a nemzetközi elvárások határain belül azonban a polgári kormány nem tudott csodát tenni a gazdasággal. A kegyelmi időszak után az emberek 42 százaléka mondta azt, hogy a kormányváltás óta nem javult Magyarország helyzete, 24 százalékuk ugyanakkor érezhető javulást tapasztalt. A kormányzati munka sikere, hogy a magyarok – „szalmaláng” természetük ellenére – meg tudták tartani 2010 végére a gazdasági növekedésbe vetett bizalmukat (53 százalék). Az év elején még minden második megkérdezett (50 százalék) hanyatlást várt az idei évre, a trendet a kormányváltás fordította meg. A kormánypártok szimpatizánsai kiemelkedően bíznak a gazdasági növekedésben (73 százalék), az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik-tábor többsége mutatkozik ebben a kérdésben pesszimistának (57 százalékuk gazdasági visszaesést vár a következő egy évben).
Új Alkotmány
Erős jelzés a kormánypártoknak, hogy az alkotmányozás emberi léptékkel is hosszú folyamatának támogatottsága 50 százalék alá csökkent. Az ellenzők tábora nem változott a korábbi hónaphoz képest (33 százalék), így a bizonytalanok aránya növekedett jelentősebb mértékben (a korábbi 12 százalékról 20 százalékra). Ugyanakkor tízből nyolcan egyetértenek a koncepció azon részével, hogy az emberi életet már a fogantatástól kezdve védelem illesse. Az elvi kérdés megítélése független a pártszimpátiától: a kormánypártok támogatóinak 86 százaléka, a szocialista tábor 82 százaléka, az LMP-sek 73 és a Jobbik szimpatizánsainak 71 százaléka van azonos véleményen a témában.
Politikusok alkalmassága
Az új kormánnyal szemben támasztott túlzott elvárások miatt a Fidesz–KDNP-politikusok állami vezetői alkalmassági indexe a mediánhoz közelít, míg a megoldási javaslatokat nyújtani képtelen destruktív ellenzék vezetői egyre távolabb kerülnek az origótól. Orbán Viktor állami vezetői indexe +1,73, ami Schiffer András esetében –1,08, Vona Gábornál –1,43, Mesterházy Attilánál –1,88 és Gyurcsány Ferencnél –3,03. A tíz ismert politikus közül egyedül Semjén Zsolt és Kövér László tudott előző havi megítélésén javítani.
Változatlan pártszimpátia
A Fidesz és az MSZP támogatottsága az összes megkérdezett (47, illetve 17 százalék) és a potenciális szavazók körében sem változott a novemberi eredményekhez képest (57, illetve 26 százalék). Ugyanakkor intézetünk egy hónapja a kormánypártok esetében enyhe csökkenést mért. Mára a Jobbik szavazóinak aránya az összes megkérdezett körében a statisztikai hibahatárt megközelítő mértékben mérséklődött kilencről 6 százalékra. A legkisebb ellenzéki párt, az LMP támogatottsága alig mérhető (1 százalék), és a potenciális szavazótábora is éppen csak át tudja billenteni az 5 százalékos parlamenti küszöbön. A Jobbik a párton belüli ellentétek és viták, valamint politikai sikerélmény hiánya miatt potenciális szavazóbázisa harmadának elvesztésével is kudarcot vallott.
A kutatásról
Az adatfelvétel 2010. december 9. és 15. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.
A teljes kutatás itt letölthető.