Változtatás-vágyak
Az általános nemzetkarakterológiában a 19. század óta sokszor találkozunk a magyarok pesszimista, szalmalángtermészetre utaló jellemzésével. Ezért is érdekes, hogy milyen erősen él párhuzamosan a mai társadalomban a közeljövőbe vetett bizalom és a legfontosabb területekkel kapcsolatos reformigény. 2011-et a kormány a megújulás évének nevezte ki, átalakításokra pedig a munkanélküli segélyek, a nyugdíjrendszer, az oktatás, az egészségügy, a hivatali ügyintézés és a közösségi közlekedés területein is igény mutatkozik. A magyarok a betegellátás reformját várják a leginkább (92 százalék), a tömegközlekedés átalakítását pedig a legkevésbé (69 százalék), előbbi szükségét a korábbi ciklusok reformpolitikai folyamainak sikertelensége erősíti, míg utóbbi alacsonyabb értékét a megfoghatatlanság és információhiány okozhatja. Érdekesség, hogy mind a hat vizsgált területen az idősebb korosztály tart leginkább a megújulástól. A munkanélküli segélyek rendszerében a magyarok 82 százaléka csalódott, a kiábrándultság pedig ugyanolyan mértékben jellemzi a munkahellyel rendelkezők és az állástalanok táborait (85-85 százalék). Az elmúlt hónapokban elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, amivel kapcsolatban továbbra is magas a várakozás (az összes megkérdezett 77 százaléka szerint szükség van átalakításra). A nyugdíjasok 70 százaléka, a munkanélküliek 78 százaléka, a munkahellyel rendelkezőknek pedig 83 százaléka érzi a nyugdíjreformok szükségét. Az állami hivatali ügyintézés és az oktatási rendszer a megkérdezettek 70-73 százaléka szerint szorul átalakításra.
Megoldási javaslatok
Hiába a pártpolitika feletti rég nem látott egyetértés a reformok szükségességével kapcsolatban, a megújítás kritikus pontjai lehetnek a konkrét strukturális átalakítások. A közösségi közlekedés reformjának egy megközelítésével kapcsolatban, miszerint az állam egy útvonalon a busz- és a vonatközlekedés közül csupán az egyiket támogatná, a magyarok 58 százaléka elutasító. A megyei jogú városokban élők 62 százaléka nem támogatja a tömegközlekedés ilyen reformját, amivel kapcsolatban a budapestiek és a községben élők 58-58 százaléka is elutasító, az egyéb városokban élőknek pedig 55 százalékát érintené rosszul a vonat- és a buszközlekedés közötti kényszerült választás. A magyarok mobilitásának kettősségét jól jellemzi az is, hogy a gyors hivatali ügyintézés miatt nem, a minőségi betegellátásért viszont hajlandóak lennénk több időt is utazni. Az összes megkérdezett 41 százaléka tehát inkább elutasítja, 54 százaléka pedig inkább támogatja a kormányablakok irányába mutató átalakításokat, ugyanakkor a magyarok 72 százaléka hajlandó lenne a jobb betegellátásért több időt is utazni. Míg a községben és a városokban élők csupán fele (50-52 százaléka), addig az új közigazgatási szervezés potenciális nyerteseinek tekinthető megyei jogú városban élők és fővárosiak nagy többsége támogatja az átalakítást (56-65 százalék). Az egészségügy területén mindenki szerint szükség van reformokra, ugyanakkor a minőségi betegellátásért a hatvan éven felüliek mindössze 65 százaléka, de a legtámogatóbb 18 és 29 év közötti korosztálynak 81 százaléka lenne hajlandó több időt is utazni.
Politikusok alkalmassága
2011. február 7. és 10. között készült felmérésünk alapján nőtt az élen álló Orbán Viktor (+1,73) és Navracsics Tibor (+0,98), többségében pedig tovább csökkent az őket követő többi politikus alkalmassági indexe. A reformváró hangulatban Matolcsy György áll a harmadik helyen, Semjén Zsolt a negyedik, Pintér Sándor és Kövér László pedig az ötödik és hatodik helyezést érte el állami vezetői alkalmasságuk alapján. A kormánypárti politikusoktól továbbra is lemaradva találjuk a négy legismertebb ellenzéki politikust: Schiffer Andrást, Vona Gábort, Mesterházy Attilát és a sort mindig jelentős lemaradással záró Gyurcsány Ferencet.
Pártszimpátia
Az elmúlt hónap során nem változott a Fidesz, a Jobbik és az LMP támogatottsága, hibahatáron túli veszteséget könyvelhetett el azonban a Magyar Szocialista Párt. A kormánypártokkal az összes megkérdezett 46 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 4 százaléka szimpatizál. A választási részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók között szintén érezhető, de nem markáns a szocialisták potenciális szavazóinak csökkenése. Most vasárnap a Fidesznek újra lehetősége nyílna a parlamenti helyek kétharmadának feltöltésére, hiszen 56 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatnának, míg a szocialisták 22 százalékra, a Jobbik 11, a Lehet Más a Politika pedig 8 százalékra.
A kutatásról
Az adatfelvétel 2011. február 7. és 10. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli.
Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat. „Potenciálisnak” nevezzük azokat az aktív szavazókat, akik több kérdés alapján tekinthetők egy párt potenciális szavazótáborába tartozóknak.
A Nézőpont Intézet a 10 legismertebb politikus állami vezetői alkalmasságát méri. Az index -5-től +5-ig terjedő skálán vehet fel értéket. Az alkalmassági index változásának jelzéséhez az egyéni statisztikai hibahatárt vesszük figyelembe, ami korrigálja az eltérő ismertségből fakadó összehasonlítási hibákat.
A kutatás innen letölthető.