Összefoglaló
Az elmúlt nyolc évben a baloldal által jelölt alkotmánybírók több alkalommal különvéleménnyel jelezték kifogásaikat kiemelt politikai ügyekben született, a baloldal számára kedvezőtlen alkotmánybírósági határozatokban. Ezzel szemben a jobboldal által jelölt alkotmánybírák ezekben az ügyekben soha nem jelezték külön a jobboldal irányába „hálájukat” – ez derül ki a 2002 és 2010 közötti alkotmánybírósági határozatok vizsgálatából.
Vizsgálatunkat az elmúlt nyolc év baloldali-liberális kormányai célkitűzései szempontjából fontos, a nyilvánosságban nagy visszhangot kapott jogszabályok alkotmánybírósági határozatait áttekintve folytattuk le. Ennek során azt vizsgáltuk, hogy a tárgyidőszakban
- az egyes alkotmánybírákat mely pártok jelölték;
- egy-egy alkotmánybírósági határozat a jobboldal vagy a baloldal szempontjából tekinthető kedvezőnek;
- a vizsgált alkotmánybírák hogyan szavaztak; valamint
- a vizsgált alkotmánybírák által megfogalmazott esetleges különvélemények a jobb- vagy a baloldal szempontjából kedvezőek-e.
Az elmúlt hónapokban sokan aggodalmukat fejezték ki az Alkotmánybíróság függetlensége miatt, akik korábban elégedettek voltak a taláros testülethelyzetével. A kormányváltás után elsősorban a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatáskörök átmeneti korlátozását, az Alaptörvény átalakításait, illetve az új alkotmánybírák megválasztását érte bírálat.
A Nézőpont Intézet álláspontja szerint az Alkotmánybíróság függetlensége változatlanul garantált. Ennek erős biztosítéka a kilencről tizenkét évre emelt mandátum. Szintén az Alkotmánybíróság függetlenségét támasztja alá, hogy a 2010 nyarán, a kormányváltást követően a kormánypárt javaslatára megválasztott két alkotmánybíró eddigi döntései több esetben a kormányzati szándékkal ellentétesek voltak, tehát „az elmúlt nyolc évben” vizsgálatunkban kimutatott, az őket jelölők irányába érezhető, szimbolikus kötődés sem volt jellemező rájuk.
Mindazonáltal egy-egy alkotmánybíró munkáját előre nem lehet és nem is szabad megítélni. A Nézőpont Intézet vizsgálata megmutatta, hogy – a felsorolt kivételek ellenére – nem törvényszerű, hogy a pártok által jelölt alkotmánybírák az őket jelölt pártok politikai érdekeinek megfelelően járnak el tevékenységük során.
Az „elmúlt nyolc év” kiemelt ügyei
Gyurcsány-csomag
Az ún. „házipénztáradóról” és az „elvárt adóról” szóló törvények Alkotmánybíróság általi megsemmisítése kapcsán egyértelműen kijelenthetjük, hogy a határozatok a jobboldali ellenzéknek kedveztek, hiszen a két megsemmisített adó a második Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseinek elemei közé tartozott.
Ebben az esetben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül Holló András, Kiss László és Bragyova András a többségi határozattal nem értettek egyet, és különvéleményt fogalmaztak meg annak kifejezésére, hogy az Alkotmány korábbi gyakorlata nem szabta szűkre a Kormány gazdaságpolitika irányítására vonatkozó hatáskörét.
Ez utóbbi érvelés a baloldali kormánypárt számára kedvezett, tehát a különvélemények tükrében markánsan megnyilvánult az említett alkotmánybírák és az őket jelölt pártok azonos értékrendje.
Szociális népszavazás 2008
Az ún. „Szociális Népszavazás” elrendelését biztosító alkotmánybírósági határozatokat is hasonlóan ítélhetjük meg. A határozatok kapcsán számos bírálat érte a baloldali kormányfő, Gyurcsány Ferenc és általában a baloldali kormánypártok részéről a testület akkori elnökét, Bihari Mihályt, kétségtelen ugyanakkor, hogy a határozat feletti döntés nem az elnök szavazatától függött.
A népszavazási kérdések elbírálásakor a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák közül szintén Holló András, Bragyova András, valamint Lévay Miklós kriminológus fogalmazott meg különvéleményt, amelyek ugyancsak közelítettek ahhoz a baloldali kormánypárti politikai érveléshez, amely a tárgyforrások kapcsán költségvetési érintettséget feltételezett.
Kórháztörvény
A második Gyurcsány-kormány egészségügyi reformjának sarkalatos elemét (az ún. „kórháztörvényt”) megsemmisítő alkotmánybírósági határozathoz ezúttal is baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák fűztek különvéleményt.
Egyhangú döntések a Kormánnyal szemben
A nyilvánvalóan alkotmányellenesen megalkotott, a regionális közigazgatási hivatalokalakításáról szóló Kormányrendeletet ugyanakkor már egyhangúlag semmisítette meg a testület, hiszen a jogalkotás alkotmányos rendszerét súlyosan sértette a baloldali (MSZP-SZDSZ) kormány által megalkotott Kormányrendelet, amely a második Gyurcsány-kormány államigazgatási reformjának egyik legfontosabb eleme volt. Szintén ebbe a körbe vonható azingatlanadóról szóló alkotmánybírósági döntés, hiszen a testület itt is a baloldali kormánypárt számára kedvezőtlen, egyhangú döntést hozott, a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák különvéleménye nélkül.
Magánnyugdíjak
A Bajnai-kormány által kezdeményezett magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvénymódosítás megsemmisítéséről a testület a 2010-es kormányváltást követően határozott. A baloldal által jelölt Kiss László különvéleményében többek között „közérdekűségi megfontolásra” való hivatkozás alapján a törvényt nem találta alkotmányellenesnek, ezáltal különvéleménye a korábbi baloldali kormánypárt számára tekinthető kedvezőnek.
Összegzés
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az alkotmánybírósági határozatok vizsgálata elsősorban arra enged következtetni, hogy az egyes vitás ügyek kapcsán a baloldali pártok által jelölt alkotmánybírák nem feltétlenül tudtak többséget szerezni álláspontjuk kifejezésére a jobboldal által jelölt alkotmánybírákkal szemben. Ennek megfelelően különvéleményeik alapján fejezték ki a többségi határozatokkal szembeni egyet nem értésüket, ezáltal adott esetben a baloldali pártok számára kedvezőbb álláspontot foglaltak el. Sok esetben ugyanakkor ez a gyakorlat az érintett alkotmánybírák esetében sokkal inkább személyfüggő eljárásra enged következtetni, amennyiben az eltérő jogelméleti- dogmatikai érvelés sajátosan összecsúszik a baloldali pártok általi jelöléssel.
Az „elmúlt egy év” kiemelt ügyei
Stumpf István megválasztását és Bihari Mihály újraválasztását követően alkotmánybírói tisztségük eddigi ellátása során nem állapítottunk meg olyan gyakorlatot, amely alapján a kormánypártok érdekében jártak volna el.
A politikával foglalkozó közvélemény számára talán leginkább lényeges, az ún. „98%-os különadó” vagy a „köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátása” tárgyában hozott alkotmánybírósági határozatok esetében sem Stumpf István, sem Bihari Mihály nem volt a többségi véleménnyel lényegileg ellentétes állásponton, bár kétségtelen, hogy adott esetben más jogelméleti, illetőleg dogmatikai aspektusból (pl. az Alkotmány más szakaszának figyelembevétele) közelítették meg a határozatot. Bihari Mihály továbbá a „98%-os különadó” kapcsán párhuzamos indokolásában kifejezetten a jogállam súlyos sérelméről értekezik.
Az elemzés innen tölthető le.