Közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából
Társadalmi támogatottság: Noha a 2010-ben példátlan felhatalmazást szerző Fidesz–KDNP-nek a négyéves ciklusban magas választói elvárásokkal kell szembenéznie, az ellenzék egyelőre nem képes csökkenteni a kormánypártokba vetett bizalmat. Az eddig is hosszúra nyúlt kegyelmi időszak után most vasárnap a leadott szavazatok 50 százalékát szerezhetné meg a jobbközép szövetség. A pártszimpátia mérésekben csupán egyetlen törvényszerűség, a szavazói aktivitás csökkenése érhető tetten, az átpártolást megelőző elbizonytalanodásnak alig mutatkoznak jelei.
A szavazásra jogosultak körében az alacsony szavazási kedvet és magas „rejtőzködést” bizonyítja az is, hogy a Fidesz–KDNP szimpatizánsának az összes megkérdezett 34 százaléka, az ellenzéki pártokénak 26 százaléka vallja magát, további 40 százalék pedig távolmaradó vagy rejtőzködő. A Jobbikkal a magyarok 12 százaléka, az MSZP-vel pedig bevallottan 8 százaléka rokonszenvezik. A Lehet Más a Politika az összes megkérdezett körében 5 százalékon áll, miközben a Gyurcsány Ferenc plágiumügyével újabb hitelvesztést elszenvedő Demokratikus Koalíciót egy százalék támogatja.
Munka: A fejlett országok mind nagyobb része ismeri fel, hogy a válságból a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés politikája mutathat kiutat. A második Orbán-kormány fókuszpontjában a munkahelyteremtés és ösztönzés áll – ezeket tekintve a válaszadók többsége továbbra is optimista. A megkérdezettek mindössze 8 százaléka emlékszik úgy, hogy pozitív eredmények születtek a korábbi szocialista-liberális kormányok alatt – ezzel szemben 58 százalékuk 2014-re a világgazdasági válság ellenére sem vár negatív fordulatot.
Államadósság: Az ország eladósodottságának megoldása több korábbi kutatásunk szerint is az egyik legfontosabb feladatként áll az emberek figyelmének középpontjában. Az adósságválságba sodródott ország helyzetében a korábbi kormányok alatt negatív fordulat történt (tízből nyolcan nyilatkoztak úgy, hogy az előző időszak eredményeiben nem emelhető ki pozitívum), a jelenlegi kabinet államadósság-csökkentés irányába tett erőfeszítései azonban csak 36 százaléknyi válaszadó számára nem meggyőzőek.
Család: A magyar családok helyzetében a magyarok 17 százaléka szerint történt javulás a korábbi szocialista-liberális kormányok alatt, 35 százalék azonban a jelenlegi, 2014-ig tartó ciklus végére még több pozitív hozadékot remél.
Egészség: Az egészségügy a rendszerváltás óta számtalan megoldási javaslatot megélt, az eredményes fordulat azonban ez idáig elmaradt. Az előző kormány százaléka zárta pozitív benyomásokkal (emlékezetes a vizitdíj elleni 2008-as népszavazás 82 százalékos eredménye). Ma a magyarok 34 százaléka inkább optimista a kérdésben.
Rend: A Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett időszakban a rendvédelem területein érzékeltek az emberek a többi területnél nagyobb fejlődést: az összes megkérdezett negyede szerint a szocialista-liberális kormány idején inkább javult, 28 százaléka szerint pedig inkább nem változott a helyzet. Ezzel együtt a két évvel ezelőtt hivatalba lépett kormány közbiztonsági politikáját nagy várakozás övezte. A kabinet intézkedései láthatóan (a bal- és jobboldali radikális szólamok ellenére is) mindössze az emberek 19 százalékát nem tudták meggyőzni. Ennél is színesebb talán az igazságszolgáltatás területén felmutatható eredmények megítélése, hiszen míg a korábbi kormányok idejében 15 százalék érzékelt fejlődést, addig 2014-re csak 23 százalék vár romlást.
Oktatás: Az előző kormányok idején egyértelműen a liberálisok zászlóshajója volt a terület – és az eredmények felett hozott ítélet legalább annyira elmarasztaló, mint az SZ DSZ legutóbbi választási szereplése. Az összes megkérdezett 65 százaléka szerint nem történt pozitív fordulat az oktatás területén 2010-ig, a mostani kormány esetében azonban mindössze 28 százalék lát lehetőséget negatív változásra.
Hazai kisebbségek helyzete: A Magyarországon élő kisebbségek esetében is több javulást lehet felmutatni a véleményalkotók szerint 2002 és 2010 között eltelt időszakban: a válaszadók 61 százaléka szerint abban a nyolc évben nem romlott a hazai kisebbségek helyzete. A jelenlegi kormány idején felmerülő etnikai konfliktusok megoldásával és az uniós mintául is szolgáló roma integrációs stratégiával azonban ennél többen elégedettek (mindössze a válaszadók 20 százaléka szerint fog romlani a kisebbségek helyzete).
Nemzeti érdek: A második Orbán-kormány legvisszhangosabb ügyei között alighanem a külföldi bírálatok sejlenek fel. A politikai téren és a sajtóban megjelenő nagyszámú bírálat ellenére a megkérdezettek szerint a nemzeti érdekek képviseletében mégis sokkal rosszabbul teljesített az európai uniós csatlakozást is levezénylő szocialista-liberálisösszefogás. A Fidesz–KDNP kormánya alatt 38 százalék szerint történt pozitív változás, az előző kabinetek idején viszont csak 20 százalék szerint javult a magyar nemzeti érdekek brüsszeli képviselete.