A feliratkozásról szóló korábbi viták számos kritikát hoztak felszínre, melyeket az új választási eljárási törvényjavaslat figyelembe vett. Az Alaptörvény módosításától függetlenül fontos azonban, hogy az Alkotmánybíróság előzetesen megvizsgálja az új jogszabályt, biztosítva ezáltal annak alkotmányosságát. Az alkotmánymódosítás nem zárja ki ugyanis, hogy a testület a feliratkozás tartalmi kérdéseivel összefüggő érdemi kifogásokat állapítson meg. Így minden bizonnyal fontos vitatéma lesz, hogy megfelel-e az alkotmányosság szabályainak, ha a négyéves időszakon belül a parlamenti választás után tartott további választásokat megelőzően csak az időközben választójogosultságot szerzett választók számára nyílik meg a feliratkozás lehetősége. Kérdés, hogy a végleges törvényszöveg elfogadása előtt irányulnak-e majd módosító javaslatok ennek a problémának a megoldására.
A parlamenti választásokat megelőző választási feliratkozás ettől függetlenül könnyen hozzáférhető és nyitott lesz, mivel több módon (személyesen, levélben, elektronikusan ügyfélkapun keresztül) lehet majd feliratkozni és kellően hosszú ideig. Fontos, hogy az állam időben tájékoztatja a választókat a feliratkozás szabályairól és a gyakorlati teendőkről, így átláthatóbbá válik a folyamat. A feliratkozás ugyanakkor nem egy adott párt melletti elköteleződést jelent, hiszen a szavazófülke magányában továbbra is mindenki saját, szabad elhatározása alapján dönthet arról, kit választ.
Az új eljárási szabályok alapján erősödhet a választói részvétel jelentősége a választásokon. Bár a párt- és kampányfinanszírozás reformjáról továbbra is keveset lehet tudni, az új eljárási törvény nem tiltja meg a pártok számára, hogy szervezett feliratkozási kampányt folytassanak. A törvény ezáltal a pártok esélyegyenlőségét is biztosítja, hiszen a választók mozgósítására minden politikai erőnek egyenlő esélye lesz. A 2014-es erőviszonyok ismerete nélkül nem lehet azonban megjósolni, mely politikai erőnek fog kedvezni az új rendszer. Az elkötelezett, könnyen mozgósítható szavazóbázissal, valamint kiépült szervezettel és aktivistahálózattal rendelkező pártok viszont egyértelműen előnyre tehetnek szert a feliratkozási kampányban.
Az egyszerűbb jelöltállítási rendszer bevezetése mellett komoly adatvédelmi szempontok szóltak, ráadásul így az ajánlószelvényekkel való visszaélések is csökkenthetők. E lépés mögött azonban vélhetően az a szándék húzódik meg, hogy az ellenzéki pártok az egyfordulós választás ellenére is külön-külön mérettessék meg magukat a kormánypárttal szemben.
Fontos, hogy a választási eljárási törvény, valamint a később napirendre kerülő párt- és kampányfinanszírozási törvény parlamenti vitájában minden politikai erő részt vegyen, és érveljen saját álláspontja mellett. Az önfeladást előnyben részesítő ellenzék bojkott-stratégiája ugyanis könnyen a kormánypárttal szembeni alternatívátlanság képét erősítené a választók szemében.