A közvetlen hatások közül a legfontosabb, hogy az eljárás megszüntetése kizárta a Magyarországgal szemben alkalmazható pénzügyi szankció lehetőségét. Ezt az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 126. cikkének 11. bekezdése tartalmazza, amely alapján a Tanács többek között:
– nem kamatozó letét elhelyezését követelheti meg a tagállamtól, illetve
– megfelelő mértékű pénzbírságokat szabhat ki.
Az ECOFIN 2012. március 12-i döntésén még a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásainak – közismertebb nevén a kohéziós támogatásoknak – a felfüggesztését helyezte kilátásba. Ez hozzávetőleg 495 millió eurót (árfolyamtól függően kb. 150 milliárd forintot) jelentett volna.
Az eljárás megszüntetésének közvetett hatásai a piacon realizálódhatnak. Önmagában a befektetők számára nem a legfontosabb tényező a túlzottdeficit-eljárás sorsa – az Európai Unió 27 tagországa közül jelenleg 16 tagországgal szemben továbbra is eljárást folytatnak –, azonban a költségvetési hiány rendezettségére mindenképpen egy pozitív jelzés.
A fegyelmezett és kiszámítható költségvetési-, illetve gazdaságpolitika jelentősen hozzájárulhat a befektetői bizalom megszilárdulásához.
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének további közvetett módon jelentkező hatásait az állampapír- és devizapiacon célszerű vizsgálni, önmagában a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének nincs jelentős hatása a magyar gazdaság megítélésére ezeken a piacokon, hiszen azt a nemzetközi befektetői környezet is jelentősen befolyásolhatja. Ugyanakkor látható, hogy az Államadósság Kezelő Központ sikeres aukcióinak köszönhetően a szükséges finanszírozás biztosított.