Az MSZP utolsó reményeként is emlegetett Botka László – a választók számára a legfontosabbnak számító – első fél éve egyértelmű kudarc.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kampánya egyértelműen vakvágányra futott: népszerűtlen ígéretek sorát jelentette be színre lépése óta, ráadásul a baloldali összefogással kapcsolatos egyetlen törekvését sem sikerült valóra váltania. A szocialista párt ráadásul mostanra lényegesen rosszabb helyzetben van, mint időarányosan ugyanekkor a 2014-es választás előtt. Négy éve nagyjából egymillió szimpatizánssal rendelkezett a párt, ami mára körülbelül 600 ezer fős táborra apadt. A Nézőpont Intézet összegyűjtötte Botka 10 baklövését a színre lépése óta eltelt fél évből.
MAGÁRA HARAGÍTOTTA A TÖBBI BALLIBERÁLIS PÁRTOT
Botka László fél éve még nem csak az MSZP miniszterelnök-jelöltje szeretett volna lenni, hanem az egységes baloldal kormányfő-jelöltje. A tárgyalásokat 2017 márciusáig szerette volna lezárni, de elhibázott diktátumai következtében a mostani folyamatok alapján várhatóan ugyanaz a hónapokon át tartó üzengetés fog lezajlani a baloldali pártok között, mint négy éve. A 2014 előtti „összefogás-vita” 2018-ban „együttműködési vitaként” ismétlődik meg. Ez nem csak a rejtőzködő, de a bevallottan baloldali szavazókat is taszítja.
A GYURCSÁNY-PROBLÉMA NEM MEGFELELŐ KEZELÉSE
Botkával megindult ugyanaz a párharc, amit 2014 előtt is láthattunk, az MSZP aktuális vezetője napi szinten a sajtón keresztül üzenget Gyurcsány Ferencnek. Ezzel ahelyett, hogy nem foglalkozna vele, ismét Gyurcsányra irányította a figyelmet. A DK-vezér ezt ki is használja, így Botka szándékával ellentétben sikerült egyben tartania 250-300 ezres táborát, a Gyurcsány-ellenes baloldali szavazók pedig nem mentek át az MSZP-hez.
PÁRTON BELÜLI ELLENTÉTEK KIÉLEZÉSE
A tavalyi tisztújító kongresszuson nagyarányban leváltották a választmányi elnöki pozícióról Botka Lászlót, mely megmutatta, hogy jelentős számban vannak ellenfelei párton belül. Ennek tudható be, hogy ragaszkodott vétójogához a 2018-as MSZP-jelöltek kapcsán, és hogy nem lehetnek a listán olyanok, akik szerinte a „2010-es kétharmados vereségbe vezették a pártot”. Neveket ugyanakkor nem mondott, így kívánja fenntartani a bizonytalanságot ellenlábasai irányában. Ez a húzás viszont azt eredményezi, hogy kiéleződhetnek az így is jelentős belső konfliktusok és a kampány során nem számíthat majd Botka azokra a tapasztalt vezetőkre, akik segíthetnék őt. Közvetetten ennek bizonyítéka, hogy az MSZP ismert arcai közül – a nagyarányú kongresszusi támogatás ellenére közül – senki nem lelkesedik látványosan Botka jelöléséért.
A MÚLT TAGADÁSA A 2010 ELŐTTI VILÁG RÉSZESEKÉNT
Minden 2010 utáni szocialista vezető megpróbálta úgy beállítani az MSZP-t, mint egy megújult, a múlt hibáival szakító pártot. Botka László ugyanakkor úgy beszél a 2010 előtti időszakkal történő szakításról, hogy közben egyik meghatározó alakja volt annak, a döntéseket támogatta, Gyurcsány Ferenc mellett is számtalanszor kiállt. Ennek fényében bármikor a szemére vethető korábbi Gyurcsány-pártisága, mely hitelességi deficitet okoz.
NEM ADTA FEL A SZEGEDI POLGÁRMESTERSÉGET
Botka László nem mondott le a polgármesterségről, mellyel azt üzeni a választóknak, hogy ő sem bízik teljes mértékben a 2018-as győzelmében, hiszen biztos, ami biztos alapon megőrzi szegedi pozícióját. Ez is jelentős támadási felületet jelent, ráadásul a megmaradt szocialista szimpatizánsok győzelembe vetett hitét is rombolhatja. Botka feltehetően abban reménykedik, hogy 2019-re már mindenki elfelejti, hogy egy évvel korábban ott akarta hagyni Szegedet a több hatalmat nyújtó kormányfői székért.
PROBLÉMÁK A VAGYONNYILATKOZATTAL, SZEVIÉP-ÜGY
Az országos politikai életbe, főként a kormányfői székbe készülő politikus számára az egyik legfontosabb cél, hogy a mindig nagy sajtóvisszhangot kiváltó vagyonnyilatkozatával minden rendben legyen. Botka László nem tanulva a korábbi hasonló esetekből, többszörösen kellemetlen helyzetbe került hiányos vagyonbevallása miatt. Ez a vagyonadóval és a gazdagok megadóztatásával kampányoló miniszterelnök-jelölt számára komoly támadási felületet jelent, már a kampánya kezdetén magyarázkodásra kényszerítve Botkát ahelyett, hogy programját tudná népszerűsíteni. Az egészet tetézi, hogy a Szeviép-ügy Bajnai Gordon Hajdú-Bét ügyéhez hasonló problémát jelenthet számára a későbbiekben.
A MAGYAR BEVÁNDORLÁSPOLITIKA TÁMADÁSA
A magyar kormány bevándorláspolitikáját a magyarok kétharmada (66 százalék) pártállásra való tekintet nélkül támogatja, még a baloldali szimpatizánsok 42 százaléka is megfelelőnek tartja a kormány bevándorláspolitikai intézkedéseit. Ennek fényében érthetetlen, hogy Botka László miért kritizálja továbbra is a bevándorláspolitikai intézkedéseket, ráadásul ebben a kérdésben korábbi nyilatkozatai is kínosan érinthetik. 2015-ben a migránsválság tetőpontján például arról beszélt, hogy szerinte a kormány sok tízmilliárdot dobott ki a teljesen hasztalan „új vasfüggönyre”. Ez a politika eredményezte többek között, hogy a párt támogatottsága csökkent vagy stagnált 2015-ben és 2016-ban.
BRÜSSZEL ÉS SOROS KEGYEINEK KERESÉSE
Komoly politikai baklövés, hogy Botka László Soros Györggyel egy időben tartózkodott Brüsszelben. Ugyan tagadta a „szerencsés véletlent”, azonban másnap ígéretet tett a Soros-egyetemet is érintő jogszabályok, illetve a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát előmozdító törvény visszavonására. A brüsszeli vezetés kegyeinek keresése az uniós migrációs politika támogatásához hasonlóan öngól, hiszen saját szavazótáborát is megosztó és nem bővítő kérdésekről van szó.
A KORMÁNYPÁRTI MÉDIA BOJKOTTJA
Azzal, hogy az MSZP nem hajlandó Botka László vagyonosodásával, illetve korrupciógyanús és egyéb, a személyét érintő ügyekkel foglalkozó sajtótermékeknek választ adni, azt a látszatot keltheti a választókban, hogy nincsen magyarázatuk az ügyekre. Ráadásul egy debütáló kormányfő-jelölt számára minden olyan médiamegjelenés előny, amely növelheti ismertségét. Mivel a médiamegjelenéseknek forintosítható értéke is van, ilyen erővel az MSZP az állami kampánytámogatásról – saját indulás esetén egymilliárd forint – is lemondhatna. Nem beszélve arról, hogy a többi ellenzéki pártnak – többek között Gyurcsány Ferenc pártjának vagy az LMP-nek – jelentős felületet engedett át ezzel az MSZP.
FÉLELEMKELTÉS A KÖZÉPOSZTÁLYBAN
Botka a „Fizessenek a gazdagok!” szlogen alatt olyan ideológia-vezérelt szociális ígéretekkel próbálja növelni az MSZP népszerűséget, mellyel a középosztályban jelentős félelmet kelt. A fizessenek a gazdagok üzenet ugyanis felveti a kérdést, hogy kik is a gazdagok a szocialisták szerint, és vajon a ma éppen még nem gazdagok, holnap nem számítanak-e annak. Mindezt erősíti, hogy elmulasztották háttérszámításokkal és konkrét javaslatokkal alátámasztani az ígérgetést. Így az csak felületes kampányszlogenek szintjén létező javaslat. Mindez a „vizitdíj-hatás”: annak tíz évvel ezelőtti bevezetése nemcsak a választási ígéret megszegése miatt okozott felháborodást, hanem mert nem lehetett tudni, meddig érvényes az összege.
A teljes elemzés innen tölthető le.