Közel öt éve, 2012. január 1-én lépett hatályba Magyarország Alaptörvénye, melyet az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadott el. A Nézőpont Intézet öt pontban vizsgálta az alkotmányozást, valamint azt, hogy mennyiben teljesítette az új Alaptörvény az alkotmányozók által megfogalmazott célokat.
1. TÖRTÉNELMI LEHETŐSÉG VOLT AZ ALKOTMÁNYOZÁS
Az alkotmányozás iránti igény folyamatosan jelen volt az 1990-es első szabad választás óta a magyar belpolitikában. 2010 előtt egy ciklusban sem fordult elő ugyanakkor, hogy egyetlen párt – vagy pártszövetség – nyerje el önállóan az alkotmánymódosításra is felhatalmazást biztosító kétharmados többséget. Feltétlen alkotmányozási kényszer nem volt ugyan 2010-ben, de a megfelelő többség és a történelmi lehetőség adott volt egy új alkotmány elfogadásához.
2. TÁRSADALMI TÖBBSÉG AZ ALKOTMÁNYOZÁS MÖGÖTT
A magyarok többsége a 2010-es választást követően támogatta az alkotmányozást. A Nézőpont Intézet 2010-es kutatása alapján tízből közel hatan (58 százalékban) úgy vélték, megvolt a kellő felhatalmazása a parlamentnek arra, hogy új alkotmányt alkosson, 55 százalék szerint pedig erre szükség is volt. 2011-ben már 60 százalék érezte szükségét egy új alkotmány elfogadásának.
3. A NEMZETI IDENTITÁS ÉRTÉKEI HATÁROZZÁK MEG AZ ALAPTÖRVÉNY VILÁGKÉPÉT
Az 1989-90-es alkotmányozás során egy ingatag kompromisszum eredményeként született döntés a korábbi alkotmányról. A rendszerváltás ideiglenesnek szánt alkotmánya kimondottan értéksemleges normaszöveg volt, hiszen a demokratikus ellenzék és a hatalmon lévő kommunista állampárt csak az állami működést érintő legalapvetőbb kérdésekben tudott konszenzust kialakítani. Ezzel szemben a 2011-ben elfogadott Alaptörvény azzal az ambícióval került megalkotásra, hogy a normaszöveg jobban tükrözze a nemzeti identitást meghatározó értékeket.
4. A VÁLSÁGKEZELŐ ALAPTÖRVÉNY SIKEREI
Az alkotmányozás egyik célja a válságkezelés volt, melynek eredményeit nézve fontos kiemelni a stabil állami működést. Szintén kulcsfontosságú, hogy az Alaptörvény kiszámítható és fenntartható gazdasági működésre vonatkozó rendelkezései is teljesültek (adósságfék, önkormányzatok adósságának rendezése). A nemzeti identitáshoz kapcsolódó értékrendszer szintén meghatározóvá vált, például az alkotmányos identitás védelmének Alkotmánybíróság általi elismerése, a családvédelem, valamint a nemzeti összetartozás területén.
5. AZ ELLENZÉK IS LEGITIMÁLTA AZ ALAPTÖRVÉNY RENDSZERÉT
Azzal, hogy a Fidesz-KDNP a 2014-es parlamenti választáson is kétharmados többséget szerzett, a választók lényegében a 2011-ben elfogadott Alaptörvényt is legitimálták. Az alkotmányozást kritikával illető ellenzéki erők kimondatlanul maguk is legitimálták az Alaptörvényt azzal, hogy megmérették magukat az Alaptörvény és az arra épülő választási törvény alapján megrendezett választáson.
Az elemzés innen tölthető le.