Az 50 évnél fiatalabbak körében, a többség (58 százalék) már nem kizárólag készpénzben fizeti a rezsit – derül ki a Nézőpont Intézet személyes közvélemény-kutatásából. Az ebbe a korcsoportba tartozó személyek között nincs nagy eltérés a fiatalabbak és az idősebbek között.
A bankkártya-tulajdonosok több, mint harmada minden esetben készpénzzel fizet, tehát van még területe a készpénzmentes kultúra elterjedésének. Ezt támasztja alá az is, hogy a készpénzzel való fizetés okai között is csak második helyen van a bankkártya elutasítása, legtöbben a megszokást említették indokként.
A 18 évesnél idősebb magyarok több, mint 80 százaléka szokott sárga csekkes értesítőt kapni, még a 18-29 évesek több, mint kétharmada is (69 százalék). A megkérdezettek 42 százaléka, azaz jóval több, mint hárommillió ember minden esetben ilyen fizetési értesítőt kap, összességében pedig 6 és félmillió ember kap még valamilyen rendszerességgel sárga csekket.
Azok közül, akik valamilyen gyakorisággal kapnak sárga csekket, ugyan a szűk többség (54 százalék) még minden esetben készpénzzel egyenlíti ki a számláját, azonban 29 százaléknyian már részben nyitottak a készpénzmentesség felé. 15 százaléknyian, tehát közel egymillió ember pedig minden alkalommal elektronikus úton fizeti be a rezsit.
A készpénzmentes fizetés egyik formája a bankkártyával való fizetés. Joggal feltételezhető, hogy akinek van bankkártyája, az nagyobb eséllyel él az elektronikus fizetés lehetőségével. Ez így is van, azonban a bankkártyával rendelkező magyarok több, mint egyharmada (36 százalék) úgy nyilatkozott, hogy ennek ellenére minden esetben készpénzzel fizet. Ebben a csoportban az 50 év felettiek és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak felülreprezentálva.
A kutatásból kiderült tehát, hogy Magyarországon még mindig majdnem kétmillió olyan ember van, aki ugyan rendelkezik bankkártyával, azonban azt a közüzemi számlák befizetésére továbbra sem használja.
Az 50 évnél fiatalabbak körében a többség már nem kizárólag készpénzben fizeti a rezsit. Az ebbe a korcsoportba tartozó személyek között nincs nagy eltérés a fiatalabbak és az idősebbek között. 50 fölött azonban már egyre népszerűbb a készpénzes fizetési mód. Fontos azonban az, hogy már a 60 év felettiek közel negyede is nyitott az elektronikus fizetési módok irányába.
A készpénzes fizetési módok melletti indokként leggyakrabban nem a bankkártyás fizetési mód elutasítását, hanem a megszokást (15 százalék) említették a megkérdezettek. A másik fő oka a készpénzhasználatnak viszont, hogy sokan csak készpénzzel rendelkeznek (14 százalék), amibe egyaránt beleértendő, hogy nincs bankszámlája, készpénzben kapja jövedelmét, vagy készpénzben felveszi fizetését az illető. A harmadik leggyakrabban említett tényező a biztonság, illetve megbízhatóság (9 százalék) jelzőkkel foglalható össze. Többen még „idegenkednek a bankkártyától”, „nem bíznak az online átutalásban”, „szeretik látni vagy kézzel fogni a befizetés nyomát”, „szeretik tudni, hogy van mivel reklamálni, ha elkallódik a befizetés”. Hozzá kell tenni, hogy ez egyelőre egy megalapozatlan bizalmatlanságnak tűnik, hiszen az elektronikus tranzakciók is könnyen ellenőrizhetők, Magyarországon a jegybanki jelentések szerint a visszaélések mértéke elenyésző. Mindhárom ok arra mutat rá, hogy a készpénzmentesség elterjedésének kulturális tényezői is vannak, így ezen a területen is tehetnek további lépéseket a döntéshozók.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. július 19. és augusztus 2. között készült 1000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,2 százalék.
A kutatás a Nézőpont Intézet 2018. június 28-án összehívott Gazdaságfehérítési Kerekasztala keretében készült. A Kerekasztal közös álláspontja, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek és fizetési szokások terjedése fehéríti a gazdaságot. Az idei együttműködés szeptember 21-én zárul egy sajtónyilvános konferenciával, amelyen bemutatásra kerülnek a témakör fontos kérdései, illetve a Nézőpont Intézet javaslatai.
A kutatás a linkre kattintva tölthető le.