Az uniós csúcs előtt a nyugat-európai országok számára rossz előjel lehet, hogy Közép-Európa állampolgárai egyértelműen ellenzik mind a bevándorlást, mind pedig a kvótákat – derült ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára, tizenegy közép-európai országban készített közvélemény-kutatásából.
Ettől az attitűdtől valószínűleg nem független az, hogy másfélszer többen vannak rossz véleménnyel az európai elitről, mint amennyien elégedettek a jelenlegi uniós vezetéssel. A keresztény kultúrájú Európa megmaradását is fontosabbnak tartják a régió lakosai, mint a multikulturalizmus térnyerését.
Minden közép-európai országban többségben vannak a bevándorlást ellenzők
Egyértelműen kijelenthető, hogy rendkívül rossz a bevándorlás megítélése a közép-európai országokban. A kutatás által érintett tizenegy állam lakóinak mindössze egyötöde osztja azt a véleményt, hogy a kontinensen kívülről érkező bevándorlás inkább jó Európának, a megkérdezettek 74 százaléka viszont ellentétes állásponton van. Leginkább a kutatásban szereplő többi országtól eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkező Németország és Ausztria tekinthető toleránsnak. Azonban még ezekben az országokban is a bevándorlást ellenzők vannak többségben 53, illetve 56 százalék gondolja úgy, hogy a folyamat Európára nézve inkább kedvezőtlen. A posztszocialista térségben még jelentősebb többségben vannak a migrációról negatívan gondolkodók. Még a legkevésbé elutasítónak mondható Lengyelországban is majdnem a lakosság kétharmada szerint rossz a bevándorlás. A magyar, a bolgár, a szlovák és a cseh válaszadók között vannak a legkisebb arányban a kontinens felé irányuló migrációról pozitívan gondolkodók (5, 8, 11, illetve 13 százaléknyian).
Csak Ausztriában támogatják a kvótákat
Az uniós kvótarendszert szintén elutasítják a közép-európaiak. A teljes régiós lakosság 30 százaléka ért egyet a bevándorlók tagállamok közötti népességarányos elosztásával, 63 százalék viszont elutasítja azt. Az elképzelés hívei Ausztriában majd kétharmados többségben vannak, a többi államban viszont mindenhol a kvótaellenesség érvényesül. Szlovéniában és Horvátországban a legalacsonyabb a kvótarendszert elutasítok aránya (51 és 55 százalék), legkevésbé pedig Csehországban (85 százalék), Szlovákiában (81 százalék) és Magyarországon (79 százalék) kívánják az elosztási mechanizmus bevezetését. Érdekesség, hogy a kvótát leginkább támogató Németország állampolgárainak is háromötöde ellenzi a kvótarendszert és mindössze kicsivel több, mint egyharmaduk (37 százalék) támogatja azt. A Visegrádi Négyek között nagy egyetértés van a kvótarendszer elutasításában, átlagban négyből három személy (76 százalék) mond nemet az Unió elosztási mechanizmusára.
Másfélszer annyian vannak rossz véleménnyel az európai elitről, mint amennyien elégedettek
Az Európai Unió vezetésével a tizenegy ország válaszadóinak csupán 36 százaléka elégedett, 53 százalék viszont rossznak ítéli meg a brüsszeli bürokraták munkáját. Az Uniót irányító testületek tevékenységével kapcsolatban, Románia kivételével minden vizsgált állam lakosai jellemzően kritikusan nyilatkoztak. Míg Lengyelországban az elégedettek és az elégedetlenek aránya megegyezik, a legtöbb vizsgált országban a megkérdezettek 50-57 százaléka tartozik az elégedetlenek csoportjába. A legelutasítóbb ebben az esetben is Csehország, ahol a lakosság kétharmada viszonyul kritikusan az EU jelenlegi vezetéséhez. Magyarországon a válaszadók 31 százaléka elégedett, 54 százaléka pedig elégedetlen az Unió brüsszeli vezetésének munkájával. A legmeglepőbb az, hogy az Uniós vezetésre leginkább hatással lévő Németország lakosai is elégedetlenségről számolnak be, több mint a németek fele elégedetlen a jelenlegi vezetéssel (54 százalék). Nincs ez másképpen Ausztriában sem, ebből is látszik, hogy a régión belül nincs kelet-nyugati megosztottság, egyöntetűen nemtetszésüket fejezik ki a regnáló bürokratákkal szemben.
Közép-Európa a keresztény kultúrájú Európát védelmezi a multikulturalizmussal szemben
A közép-európai válaszadók kétharmada szerint meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát, 30 százalék szerint viszont el kell fogadni azt a helyzetet, hogy más vallások, kultúrák is meghonosodnak a földrészen. A kereszténység elsődlegessége mellett leginkább a bolgárok (79 százalék), a szlovákok (74 százalék) és a csehek (71 százalék) álltak ki. Átlagon felüli a kulturális, vallási sokszínűség elfogadottsága a horvátok (37 százalék), a németek (36 százalék) és az osztrákok (34 százalék) körében. Ettől függetlenül, nincs olyan közép-európai régióba tartozó ország, amely a multikulturalizmust preferálná a keresztény kultúra dominanciájával szemben. Ez még abban a Németországban is igaz, ahol a jelenlegi politikai, illetve médiaelit is egyértelműen a kulturális sokszínűség mellett teszi le a voksát.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2018. április 11. és május 11. között készült, Magyarország mellett további tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.