Elveszítheti abszolút többségét a néppárti és a szocialista frakciók nagykoalíciója az Európai Parlamentben a 2019-es választások után – derül ki a Nézőpont Intézet által készített, a 2018 áprilisi pártpreferenciákon alapuló európai parlamenti mandátumbecslésből.
A két legnagyobb európai pártcsalád közül a jobbközép szövetség (Európai Néppárt) 4, a balközép blokk pedig hat 6 százalékponttal kevesebb mandátumaránnyal rendelkezhet jövő nyártól Strasbourgban és Brüsszelben. A kisebb néppárti frakcióban a Fidesz 2018-as eredményének ismétlésével még a mostaninál is meghatározóbb és ezért nélkülözhetetlenebb lehet. Mandátumbecslésünk alapján előfordulhat, hogy a németek és a spanyolok után a magyar delegáció lesz az Európai Parlament néppárti frakciójában a harmadik legnagyobb.
A britek kilépésével 705 tagúra csökkenő testületben a jelenleginél nagyobb arányú lehet a liberálisok képviselete, feltéve, hogy Emmanuel Macron francia elnök pártjának megválasztott képviselőit a szabaddemokrata padsorokba irányítja. Szintén növelheti mandátumainak számát a radikális baloldali képviselőcsoport, a zöldek ellenben visszaszorulhatnak és várhatóan a legkisebb frakciót alkothatják majd.
A jobboldali Konzervatívok és Reformerek csoportja sokat veszíthet a brit toryk távozásával, a frakció gerincét a jövőben a lengyel kormánypárt jelentheti. Kétséges lehet a jelenleg önálló frakcióval rendelkező két radikális jobboldali csoportosulás jövője, kiutat számukra a várhatóan növekvő számú független képviselők egy részének magukhoz csábítása jelentheti.
A 2019-es európai parlamenti választási kampány egyik meghatározó témája lehet a bevándorlás kérdésköre. A jelenlegi adatok szerint az EP egészét tekintve a betelepítési kvótát támogató képviselők lehetnek többségben 2019 után is. Ezzel szemben a visegrádi országok politikusai körében továbbra is a kvóta elutasítása lehet a többségi álláspont. A Néppárt egy hatékony kampánnyal még növelheti a 2014-hez képest, jelenlegi állapot szerint várhatóan csökkenő parlamenti mandátumarányát, ehhez segítséget nyújthat számára a magyarországi választások tapasztalata. Tekintve, hogy a Fidesz-KDNP az illegális migráció megfékezésének a kampány középpontba állításával kimagasló sikert ért el az országgyűlési választásokon, ezért az Európai Néppárt kampányában is érdemes lehet a migrációs politika szigorítására kiemelt hangsúlyt helyezni. Emmanuel Macron várhatóan intenzív európai kampányának alternatívája Orbán Viktor nevéhez fog fűződni.
A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.
***
Módszertan
A Nézőpont Intézet a 2019-es Európai Parlament összetételére vonatkozó pártpreferencia-becslése fő szabály szerint a 2018 áprilisában készített politikai közvélemény-kutatások átlagán alapul. Amennyiben egy tagállamban nem publikáltak áprilisban kutatási eredményeket, korábbi mérésekkel, illetve néhány ország esetében választási eredményekkel kalkuláltunk.
Számításba vettük, hogy az EP-választások lebonyolítása (elsősorban a szavazatok mandátummá konvertálása) nagy mértékben eltérő lehet az egyes tagállamokban. 17 országban a magyarországi választásokon is alkalmazott d’Hondt-módszer alapján kalkulálnak, Németországban a kis mértékben arányosabb, úgynevezett Sainte-Laguë-módszer segítségével, Lettországban, Svédországban ennek módosított változatával számolnak. Bulgária, Ciprus, Görögország, Hollandia, Olaszország, Málta és Szlovákia speciális kvótát alkalmaz a mandátumszámok megállapítására, amely az összes leadott szavazat és az elnyerhető mandátumok számának hányadosaként áll elő. További különbség, hogy a tagállamok eltérő bejutási küszöböket alkalmaznak. Némi egyszerűsítést jelent, hogy a mandátumbecslés minden ország esetében az országos listás eredmények alapján kalkulál, holott például Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában a mandátumok allokálása regionális szinten történik.
Az egyes országok részvételi adataira adott becslés azonos az előző, 2014-ben rendezett EP-választások adataival.