A májusi közvélemény-kutatások alapján is elmondható, hogy a kormánypártok a 2014-es választással közel azonos eredményt szereznének egy most vasárnapi voksoláson.
A májusban publikáló közvélemény-kutató intézetek (Nézőpont Intézet, Závecz Research, Republikon Intézet, Iránytű Intézet) felmérései abban megegyeznek, hogy a legvalószínűbb listás eredményeket nézve 40 százaléknál magasabb – tehát a 2014-es listás eredménnyel lényegében azonos – a kormánypártok támogatottsága.
Áprilisban a Republikon Intézet, a Medián és a Tárki is bőven a 2014-es választásnál jobb listás eredményt becsült a Fidesz-KDNP szövetségnek (51, 50, illetve 47 százalék). Zuhanásról ugyanakkor megalapozatlan beszélni: egy-egy indok nélkül kiugró mérési adat után természetesnek számít, ha minden kutatócég eredménye visszarendeződést mutat az átlagokhoz.
A pártversenyt immár tíz éve vezető kormánypártok és a pártverseny – kutatócégenként eltérő – második helyezettje közti különbség ráadásul minden intézet esetében legalább 10 százalékpont, tehát igen jelentős. Az intézetek adataiban eltérés mindössze abban mutatkozik meg, hogy a Jobbik, illetve egy feltételezett baloldali összefogás eredményét hogyan mérik. Jelenleg a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM, Liberálisok) legvalószínűbb listás eredménye 22-33 százalék között mozog a kutatócégeknél, a Jobbik támogatottsága pedig ezen a bázison 18-27 százalék. A ciklus-félidőn túl sem tisztázott még tehát, hogy melyik ellenzéki pólus szerezheti meg a kormánypártok kihívójának szerepét.