A protesztpártok megerősödését elsősorban két tényező okozta.
Összefoglaló
- A bevándorlási válság kezdete óta az európai államok politikai palettájának jobb- és baloldalán egyaránt megerősödtek az elitellenes protesztpártok. Mindez különösen igaz a bevándorlásellenes politikai erőkre, melyek az elmúlt egy év közvélemény-kutatási adatait vizsgálva Ausztriában, Dániában, Észtországban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Svédországban és Szlovákiában is stabilizálták pozícióikat vagy tovább erősödtek.
- A baloldali protesztpártokkal is számolva ma már közel 60 millió főre tehető az EU-tagállamokban protesztpártokat támogatók száma (az európai választók egyötöde), mindez ráadásul közel 6 millióval több a bevándorlási válság előtti, tavaly februári időszakhoz képest. Összehasonlításképpen: ez utóbbi szám meghaladja például Szlovákia teljes lakosságszámát.
- A protesztpártok megerősödését elsősorban két tényező okozta. Egyfelől, a hatásait máig éreztető gazdasági válság még le sem zárult, az Európai Unió máris szembetalálta magát a bevándorlási krízissel. Európa nem volt felkészülve egy újabb válsághelyzetre. Másfelől, az európai hatalmi pozíciók többségét birtokló hagyományos nyugati elitpártok véleménye egyre távolabb került a társadalmi elvárásoktól. Ez utóbbi a bevándorlás-ügyben érzékelhető leginkább: a politikai vezetők sok esetben ideologikus megközelítést alkalmazva a bevándorlók szempontjait helyezik előtérbe, míg az átlagpolgárok a migrációs nyomás mérséklését, illetve megszüntetését várják el.
- A protesztpártok erősödését a közvélemény-kutatási adatokon túl már választási eredmányek is visszaigazolják. Finnországban tavaly áprilisban kormányzati tényezővé vált a Finnek Pártja, Franciaországban pedig a Nemzeti Front nyerte a novemberi regionális választás első fordulóját. Emellett már a lengyel és a szlovák parlamentbe is jutottak be protesztpártok, a március 13-i baden-württembergi, rajna-vidék-pfalzi és szász-anhalti tartományi választás pedig a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) megerősödését hozhatja Németországban. A leglátványosabban a dél-európai országoknál tapasztalható gazdasági-pénzügyi nehézségek, és az egész kontinenst érintő bevándorlási válsággal járó társadalmi feszültségek tehát mára érezhetően átformálták az európai országok belpolitikai viszonyait.
- Az európai politika szempontjából továbbra is kulcsfontosságú kérdés, hogy képes-e változni a hagyományos politikai elit. Ellenkező esetben ugyanis a következő évek nemzeti választásain tovább erősödhetnek a protesztpártok, alapvetően veszélyeztetve a hagyományos politikai erők pozícióit. Ehhez mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan valóságalapú politizálást folytassanak és a reálpolitika jegyében lépjenek fel, például a bevándorlási válság kezelésében. Dánia, Svédország, Ausztria és Franciaország vezetése már változtatott az ország bevándorlás-politikáján, míg Németországban a fordulatot a tartományi választás Merkel kancellárra nézve esetleg lehangoló eredménye hozhatja meg.
A teljes elemzés innen letölthető.