A visegrádi országokban lakók túlnyomó többsége (80 százalék) nem szeretné Manfred Webert vagy Frans Timmermanst az Európai Bizottság elnökének – derül ki a Nézőpont Intézet visegrádi országokban (Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban) készített közvélemény-kutatásából.
Átlagosan csupán ötöde áll ki egyikük mellett (20 százalék), viszont több, mint kétszer ennyien vannak azok (42 százalék), akik határozottan valaki mást szeretnének ebben a pozícióban látni a régióban.
A visegrádi tagországokban mindkét politikusnak nagy az elutasítottsága, még a konkrét nevük említése mellett is csupán 11 százaléknyian támogatták Manfred Webert és 9 százaléknyian Frans Timmermanst. Ez az arány azért kifejezetten alacsony, mert ha összeadjuk azon pártok eredményét, amelyek valamely csúcsjelöltet támogatásukról biztosították a kampányban, akkor ezek átlagosan 35,2 százalékot tesznek ki. Tehát egyik csúcsjelöltnek sincs hátországa a V4-eken belül, mivel az őket támogató pártok táborának alig több, mint felét tudják csak maguk mögött.
Magyarországon nem volt tízből átlagosan egy ember sem, aki vagy Timemrmanst (7 százalék), vagy Webert (9 százalék) ültetné elnöki pozícióba. A magyarok fele (48 százalék) valaki mást szeretne bizottsági elnöknek. Lengyelországban hiába kaptak a néppárti és szocialista koalíció pártjai 38,47 százaléknyi szavazatot, a két pártcsalád csúcsjelöltje mindössze 27 százaléknyi ember támogatottságát élvezi. Szlovákiában pedig még a gyengén szereplő SMER-re szavazó 15,72 százaléknak is csupán kevesebb, mint a fele (7 százalék) támogatja a szocialista pártcsalád elnökjelöltjét. A PiS ellenes eljárás miatt a lengyel ellenzékiek körében magának hírnevet szerző Frans Timmermans Lengyelországban a legnépszerűbb (19 százalék). Szlovákiában pedig Manfred Weber (16 százalék), de még ezekben az országokban is legalább kétszer ennyien mást szeretnének bizottsági elnöknek (46 és 37 százalék), mint őket. A V4 kormányfők ezért erős mandátummal mennek Brüsszelbe, s egyikük kezét sem köti választói elvárás a csúcsjelöltek kapcsán.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. május 27. és június 7. között készült a visegrádi országokban. A Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban végzett kutatás egyenként 500-500, összesen 2000 fő megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalma szerint a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Az adatok százalékban értendők, összegük a kerekítés miatt eltérhet a 100-tól.