A magyarok 65 százaléka, vagyis több, mint 5 millió állampolgár szerint jelentős probléma a keresztényüldözés és mindösszesen a megkérdezettek 22 százaléka (1,8 millió) nem tartja annak – derül ki a Nézőpont Intézetnek, a Miniszterelnökség megbízásából végzett, országosan reprezentatív, 2000 fő személyes megkérdezésével készült közvélemény-kutatásából.
A magyar kormány 2010 óta jelentős forrásokat mozgósított annak érdekében, hogy a szülőföldjükön vallásuk miatt üldözött keresztényeknek humanitárius segítséget nyújtson. A Hungary Helps program megítélése és az üldözött keresztények segítése olyan misszió, melyet a magyar társadalom sokra tart. A megkérdezettek 61 százaléka ugyanis egyetért a segítségnyújtással – ez 4,9 millió embert jelent – és mindösszesen 31 százalékuk mondta azt (2,5 millióan), hogy nem támogatja a humanitárius segítségnyújtást. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a magyarok 65 százaléka, vagyis több, mint 5 millió állampolgár szerint jelentős probléma a keresztényüldözés és mindösszesen a megkérdezettek 22 százaléka (1,8 millióan) nem tartja annak.
A kabinet bajba jutottak számára segítséget nyújtó intézkedéseit nemzeti ügynek tartják ma a magyarok, ugyanis minden társadalmi csoportban azok vannak abszolút többségben, akik egyetértenek a vallási alapon ért támadásokkal szembeni kormányzati fellépéssel. Tovább erősíti az ügy nemzeti jellegét, hogy pártpolitikai hovatartozástól független ez a vélekedés. Mind a kormánypárti szimpatizánsok 78, mind a kormánykritikus polgárok 66 százaléka egyetért ugyanis a Hungary Helps fő céljával, a helyben való segítségnyújtással. A nemzetek erkölcsi alapon befogadásra kötelező gondolatnak nincs érdemi támogatói köre Magyarországon (4 százalék), sőt, még az is népszerűbb gondolat (18 százalék) miszerint egyáltalán nem kellene segíteni ezeken az országokon az európai államoknak.
A segítségnyújtás irányát is egyformán látják a magyarok. A megkérdezettek 73 százaléka szerint a gondban élő embereknek az lenne a megoldás, ha oda vinnénk a segítséget, ahol a baj van. Ezzel szemben csupán 19 százalék gondolta úgy, hogy nem probléma, ha a rászoruló országok lakói közül sokan elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. május 08-27. között készült 2000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 2000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 2,2 százalék.
A rendezvényen Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója az itt elérhető előadást mutatta be.