A Nézőpont Intézet szakemberekkel vitatta meg a magyar egészségügy elért sikereit és a jövőbeni sikereinek feltételeit
Az egészségben eltöltött életévek növelése minden magyar ember érdeke, az egészségügyi ágazatban tapasztalható reformok pedig ezt támogatják. Bár tízből hét magyar ember inkább jó véleménnyel van saját egészségügyi állapotáról, ennek ellenére a hazai egészségügyről csak 100-ból 22 ember nyilatkozik pozitívan – hangzott el a Nézőpont Intézet „Gyógyuló Egészségügy” című konferenciáján, mely a magyar egészségügy jelenét és jövőjét járta körül.
A Nézőpont Intézet konferenciáján a kormányzati álláspontok mellett az egészségügy különböző szegmenseit képviselő vállalatok, cégek és intézmények vezetőinek véleményét is megismerhették a jelenlevők.
Nyitóelőadásában Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője kiemelte, hogy a kormány célja a prevenció, vagyis a betegségek kialakulásának megelőzése, melyet az 5 Nemzeti Egészségprogram is elősegít. A betegségek megelőzésének érdekében számos előrelépés történt az elmúlt években: a népegészségügyi célú szűrések általánossá váltak, a kórházi fertőzések aránya az Európai Uniós átlag alá süllyedt, az ágazat digitalizációja pedig végbement. A miniszter többek között megjegyezte, hogy az egészségügyi eszközfejlesztés, a bérfejlesztés folyamatosan napirenden van, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér pedig 2020 júniusában teljessé válik a magánszolgáltatók csatlakozásával. Mindezek mellett az Egészséges Budapest Program keretében a központi régió ellátásának rendszerszintű, komplex fejlesztése is folytatódik.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a témában készült közvélemény-kutatási adatok bemutatásakor rögzítette, hogy bár csak a magyarok 22 százaléka van jó véleménnyel az egészségügyről. Ennek megítélését a politikai hovatartozás is nagyon erősen befolyásolja: a kormánykritikus választók 91 százaléka rossz véleménnyel volt az adatfelvételkor a területről. Pedig számos sikerről be lehet számolni: 10 év alatt 2,6-szorosára emelkedtek az orvosok bruttó bérei. A közösségi egészségbiztosítás lefedettsége európai összevetésben is széleskörű. Az átoltottsági arány Magyarországon kiemelkedően magas. A digitális egészségügy nem álom, hanem mindennapos realitás: az EESZT keretein belül napi 800 ezer e-recepttel, 200 ezer betegdokumentummal és évi mintegy 100 millió orvos-beteg találkozó rögzítésével – zárta előadását.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének fenntartásához egészséges társadalomra van szükség. Az államtitkár meglátása szerint ahhoz, hogy a nemzetgazdaság két százalékponttal megelőzze az európai gazdaságok növekedésének mértéket a jövőben is, az idősebb kori egészségben eltöltött évek számát kell emelni belátható időn belül. Kiemelte: a magyar kormány az egészségügyi kiadások emelése mellett abban érdekelt, hogy a forrásokat kezelő intézmények, kórházak gazdálkodása kiszámítható legyen, és ne termelődjön újra és újra az adósságállományuk.
Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális jelölt igazgatója felszólalásában kitért a modern egészségügy aktuális kihívásaira. Álláspontja szerint az egészségügy középpontjában – habár fontosak, de – nem a kórházak állnak, hanem az egészségügyi szolgáltatások leszállítása a problémákhoz. Hangsúlyozta az alapellátásba vetett állampolgári bizalom erősítését, illetve ismertette az általa kijelölt négy prioritást, melyeket a megbetegedések főbb okainak kezelése, az egészségügyi szektoron kívül álló egészségügyi tényezők megcélzása, a személyeket középpontba helyező ellátás és a minden népcsoportot elérő egészségügyi rendszer jelenti. Mindezek mellett rögzítette azt a hat stratégiai lépést, amely ezek elérését szolgálja. Többek között rögzítette, hogy az emberek egészségtudatosságát fejleszteni kell, az egészségbiztonságot pedig fel kell készíteni a válsághelyzetek megfelelő kezelésére. Ezeken túl a régió országai számára kell készíteni egy olyan egységes útmutatót, melyet követve jobb egészségügyi ellátást nyújthatnak.