A tanév kezdetekor pártpreferencia szempontoktól függetlenül széles társadalmi egyetértés alakult ki az iskolák újranyitásáról és a tankönyvek ingyenessé tételéről.
Szeptember 1-ével újranyitnak az iskolaépületek és újraindul, egyelőre analóg módon, a közoktatás. Az ismét növekvő betegszám miatt járványügyi, a digitális oktatásban lemorzsolódók miatt oktatásügyi és az otthonmaradó gyermekek miatt családügyi szempontokat, ráadásul korábbi tapasztalatokat, az aktuális helyzetet és a várható fejleményeket is figyelembe kellett vennie a kormánynak, amikor az iskolaépületek szigorú védelmi intézkedések melletti megnyitásáról döntött.
Az ehhez hasonló fontos kérdéseknél elengedhetetlen a társadalom egyetértése, a döntés elfogadása és végrehajtása miatt is. Ezért fontos megerősítés a kormány számára, hogy a magyarok 78 százaléka egyetért az iskolák újranyitásával. Azt, hogy „szeptembertől egyelőre nem digitálisan, hanem hagyományos módon, az iskolába bejárva folytatódik a tanítás” a kormánypártiak 85, a baloldallal szimpatizálók 70 százaléka nevezte „jó döntésnek” és csak 8, illetve 24 százalékuk „rossz döntésnek”. A világot sok tekintetben másként látó emberek között ez összességében a kormány döntésével való egyetértésnek nevezhető. Demográfiai szempontok szerint általánosnak mondható az egyetértés, egyedül az iskolapadra még frissen emlékező 30 év alatti korosztályban és a jobb digitális infrastruktúrával rendelkező budapestiek körében kisebb az iskolanyitással való egyetértés (70, illetve 67 százalék), de ezekben a csoportokban is a túlnyomó többség támogatja a kormány döntését. Még nagyobb a társadalmi egyetértés az Orbán-kormány régóta épített, lépésről lépésre kiterjesztett ingyenes tankönyveket biztosító programja mellett. A magyarok 95 százaléka gondolja jó döntésnek (4 százalék rossznak), hogy „szeptembertől minden diák ingyenesen kapja meg a tankönyveket”. Ilyen szinte ellenvélemény nélküli társadalmi egyetértés még a migráció elutasításakor vagy a rezsicsökkentés lépései körül sem alakult ki a magyar társadalomban. Nincs olyan társadalmi csoport, ahol a kilenctizedes támogatás alá szorulna az ingyenes tankönyvek népszerűsége, sem az életkor, sem lakóhely, sem a jövedelmi viszonyok nem mutatnak érdemi eltérést. Még a bevallottan a baloldali ellenzékkel szimpatizáló válaszadók 89 százaléka is kormánypárti ebben a kérdésben. Jól látható, hogy a tavalyi Fidesz-kongresszuson Orbán Viktor által meghirdetett, a szegénységet felszámoló program a kormányzó jobboldal egyik újabb politikai sikertörténete lehet, ha konkrét intézkedések formájában jelenik meg. Ha a társadalmi igazságérzetnek megfelelően nem kell fizetni az ingyenes közoktatásban a tankönyvekért sem, a baloldal szervezési és tartalmi kritikái nem foglalkoztatják a magyarokat.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2020. augusztus 25. és 27. között készült, 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.