A magyarországi médiapiac helyzete nem csupán az ország határain belül, hanem a nemzetközi térben is állandó elemzések és viták tárgya. A Médianéző Központ elemzése tény-alapon vizsgálja és tíz pontban mutatja be a magyarországi médiapiac sokszínűségét.
A teljes elemzés itt érhető el.
1. Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet
• A magyar médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek: a nyomtatott lapokat az országos hálózattal rendelkező Magyar Posta (is) terjeszti, a jelentős elektronikus médiumok országos lefedettségűek.
• A magyar lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 3,8 millió háztartásra 3,7 millió televízióelőfizetés jut; az internetelőfizetések száma az ország lakosságszámát is meghaladja; a felnőttek 91 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, akik 73 százaléka internetezésre is használja azt.
2. Médiapiaci egyensúly: ugyanannyian fogyasztják a konzervatív és balliberális médiumokat
• A magyar felnőtt lakosság 95 százaléka (7,7 millió fő) rendszeres médiafogyasztó.
• A médiába vetett bizalom uniós átlagnak megfelelő.
• A magyar médiapiac kiegyensúlyozott: nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív (84 százalék, 6,8 millió fő), mint balliberális forrásokból (83 százalék, 6,7 millió fő), arányaiban elenyésző azok száma, akik kizárólag csak az egyik típusú médiából tájékozódnak.
3. A magyarországi médiumok politikai értékrendtől függetlenül, döntően magyar tulajdonban vannak
• A rendszerváltozással párhuzamosan jelentek meg a külföldi befektetők és kerültek évtizedekre domináns pozícióba a magyarországi médiapiacon.
• Mára döntő többségben, 95 százalékban magyar tulajdonú vállalatok birtokolják a hazai médiapiacot.
• A legjelentősebb külföldi tulajdonosnak a német RTL Csoport és a svájci-német Ringier-Axel Springer számít.
4. A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma
• Magyarországi médiaszabályozás liberális: bárki, bármikor szabadon és könnyen alapíthat médiumot, ennek főszabály szerint egyetlen feltétele, hogy bejelenti azt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál.
• 2010-ben 33 balliberális médium működött Magyarországon, 2020-ra 48-ra emelkedett a számuk: mindössze 4 ilyen médium szűnt meg, miközben 19 új jött létre.
5. Magyarországon a balliberális médiumok is nyereségesek
• Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai – kormányhoz való viszonyuktól függetlenül – nyereségesek.
• Egyedül a balliberális 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. képtelen – immár hagyományosan – fenntartható üzleti modellt találni magának.
6. Az újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írnak
• Magyarország alkotmányában és törvényeiben de jure garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát.
• A magyar médiapiac de facto megvalósítja ezen szabadságokat akár még az egyéni vagy közösségi jogok sérelmére is. A Magyar Narancs balliberális hetilap címlapján Orbán Viktort Hitler-bajusszal ábrázolta, a Népszava napilap Krisztus-karikatúrát jelentetett meg, a Mérce újbaloldali online portál pedig forradalomra felhívó publicisztikának adott teret. A konzervatív média ugyanakkor Soros György személyét és tevékenységét kritizálja előszeretettel.
7. A magyar médiahatóság függetlensége az uniós gyakorlathoz képest is erős
• Az Európai Unió számos tagállamának médiahatóságai a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek.
• Ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa kizárólag az országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve, utóbbi elnökét és tagjait a törvényhozó hatalom választja.
• A médiahatóság költségvetését az országgyűlés és saját források biztosítják, megteremtve ezzel a kormánytól való függetlenségét.
8. A magyar médiahatóság súlyosabban szankcionálja a konzervatív médiumokat
• A magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a konzervatív médiát, mint a balliberálist.
• A független médiahatóság 2012 és 2020 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt jobboldali, míg egyharmadánál kevesebb volt balliberális médiumhoz köthető.
• A kiszabott pénzbüntetések 66 százalékát (357 millió forint) konzervatív, míg csupán 34 százalékát (183 millió forint) kellett balliberális médiumnak befizetnie.
9. A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik
• A nyilvánosság kormányzati tájékoztatását szolgálja a minden kormányülést követő, általában heti rendszerességű ún. Kormányinfó, amely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő közös, több órán át tartó sajtótájékoztatója, melyen az balliberális és jobboldali médiumok képviselői bármilyen kérdést szabadon feltehetnek.
• A parlamentáris rendszerekben is ritka lehetőség, hogy az országgyűlési képviselők a parlamenti ülések ún. azonnali kérdések órájában közvetlenül, bármilyen témában, a konkrét kérdés előzetes megküldése nélkül kérdezhetik a miniszterelnököt, amelyre a kormányfő személyesen köteles válaszolni.
• A közérdekű adatokhoz való hozzáférést bárki számára legfeljebb harminc napon belül törvény garantálja, amely bírósági úton kikényszeríthető.
10. A közmédia több uniós országhoz hasonlóan az aktuális kormányt részesíti előnyben
• A közszolgálati médiumok kormányok iránti politikai elfogultságát világ- és Európa-szerte folyamatos bírálatok érik, Németország, Olaszország, Franciaország, Olaszország, Görögország vagy Spanyolország közmédiumaira nézve rendre megjelentek hasonló megállapítások az elmúlt években.
• Magyarországon a 2006-os országos kormányellenes tüntetésekkel szembeni rendőri brutalitást az akkori közmédia elhallgatta, a szocialista-liberális kormányzat álláspontjának teret engedve az ellenzéket illetően viszont kritikus véleményeknek adott hangot.
• A német és francia közmédia tartalmi vizsgálata azt mutatja, hogy azok műsoraikban a regnáló kormányzat politikai céljainak megfelelő tematikát részesítik előnyben.