A baloldali pártok külön-külön erősebbek, mint közösen
Mind tavaly Budapesten, mind idén Mohácson, mind pedig a most vasárnapi időközi országgyűlési választáson beigazolódott, hogy az ellenzék számára inkább hátrányos a közös indulás a szavazók lemorzsolódása miatt.
Budapest: Karácsony gyengébb volt, mint a baloldali összefogás
Karácsony Gergely arányaiban kevesebb szavazatot ért el 2019 őszén, mint amennyit az akkor még külön-külön induló baloldali pártok jelöltjei utólagosan összesítve. Míg a 2018-as országgyűlési választáson a budapesti választókerületek ellenzéki színekben (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd vagy Együtt) induló egyéni jelöltjeinek összesített átlagos eredménye 58,89 százalék volt, addig Karácsony Gergely összbaloldali jelölt jelentősen rosszabb, 50,86 százalékos eredményt ért el csupán. Egyes választókerületekben (10., 14., 16., 17.) több, mint 10 százalékpontos volt Karácsony Gergely szavazatarányos gyengülése 2018-hoz képest, de a legkisebb százalékú lemorzsolódás is meghaladta az 5 százalékpontot.
Mohács: Csorbai Ferenc mindig kisebb szavazatarányt ért el, mint a külön-külön induló baloldaliak összesen
Mohács tavaly a leadott szavazatok 31 százalékával, de egyedüli indulóként megválasztott baloldali polgármestere, az idei időközi választáson azonban már elbukó Csorbai Ferenc esete is hasonló. A 2018-as országgyűlési választásokon ugyanis az elméletben összesített baloldali egyéni jelöltek Mohácsra vetített szavazataránya 49,63 százalék volt, Csorbai pedig a 2020 szeptemberében tartott időközi választáson 40,39 százalékot ért el.
Borsodi időközi: az összesített baloldal hamis koalíciója rontott a különálló baloldali eredményekhez képest
Bíró László vereség sem csupán a sok tekintetben vállalhatatlan jelölt, hanem a Jobbik és a baloldal „hamis koalíciójának” összefogásának a kudarca is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. OEVK-ban tartott október 11-i időközi választás is azt mutatta, hogy inkább visz, mint hoz szavazatokat az ellenzéknek a közös indulás. Jelentősen elmarad Bíró László mostani eredménye (45,89 százalék) a 2018-as országgyűlési választáson elért elméleti közös ellenzéki eredménytől (egyéni jelöltek összessége 48,81 százalék). Fontos emellett látni, hogy még egy ilyen kiélezett, az ellenzék által magasra srófolt téttel bíró választáson is közel 3 százaléknyi olyan szavazó volt, amely egyik oldal jelöltjét sem támogatta. Ennek oka elsősorban a tiszaújvárosi, inkább baloldali szavazók inaktivitása volt.
A közös lista baloldali propagandistái egymásra licitálva arról beszélnek, hogy milyen felhajtó ereje lehet a baloldali pártok – az újdonsult baloldali Jobbikkal közös – együttműködésének. Eközben azonban elfeledkeznek vagy nem beszélnek arról, hogy a hatalomszerzés és szavazatmaximalizálás „hamis koalíciója” a Fidesz-szimpatizánsok táborát is mozgósítja, sőt a 2010 előtti vezetők visszatérésétől vagy a posztfasiszták és a Budapest helyett inkább Brüsszelben erős Momentum hatalomszerzésétől való félelem erősebb, mint a Fidesz elutasítottsága.