Az év elején mért folyamatos, többlépcsős emelkedéshez képest is tovább nőtt az oltási hajlandóság Magyarországon – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából. Immáron a magyarok 62 százaléka tervezi, hogy beoltatja magát a koronavírus elleni védőoltással.
Nagyságrendileg már két és fél millióan regisztráltak oltásra Magyarországon, ami félmilliós emelkedés a kormány által február elején publikált adathoz képest. Azonban még ennél is többen tervezik beadatni a vakcinát, immáron a felnőtt lakosság 62 százaléka, ami ötmillió embert jelent. A Nézőpont Intézet tavaly szeptember óta méri a közvélemény alakulását az oltási kedvvel kapcsolatban. Tavaly év végéig folyamatosan a felnőtt népesség egyharmada volt nyitott az oltás irányába, az első mért alkalommal 34 százalék. Idén év elején volt az első emelkedési hullám, ahol először 45-re, majd január végére 55 százalékra nőtt a magukat beoltatni kívánók aránya. Február végére ez az arány emelkedett még tovább, immáron 62 százalékra.
28 százalékpontot nőtt, tehát közel duplájára emelkedett tavaly szeptember óta az oltási hajlandóság. Továbbra is a 60 évnél idősebbek és a budapestiek körében a legmagasabb a magukat beoltatni kívánók aránya. Összességében azt lehet mondani, hogy nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne nőtt volna ez az érték, olyan csoportok vannak, ahol nagyon nagyot és olyanok, ahol csak nagyot nőtt a hajlandóság. Legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon nőtt, 45 százalékponttal, de nagyon nagy mértékben – 30 százalékpont fölött – emelkedett a dél-alföldiek és az 50 évnél idősebbek körében is. Legkevésbé nagyot a 18-29 évesek és az észak-magyarországiak körében nőtt az oltási kedv, de körükben is érezhető emelkedés volt tapasztalható.
Az ötmillió választópolgár által elvárt oltás és az oltóanyag hiánya politikai kockázat. Az Európai Unió lassúsága miatt jó döntés volt a magyar kormány sokforrású oltóanyag-beszerzése.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2021. február 22. és 23. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.