A koronavírus okozta nehézségek ellenére, szemben a nemzetközi intézmények várakozásával, a magyar gazdaság fehéredett 2020-ról 2021-re. A Nézőpont Intézet kilenc közép-európai összehasonlító kutatási jelentése szerint a polgárok által érzékelt korrupciós index alapján Magyarország a térség harmadik legjobb adatával rendelkezik, Ausztria és Csehország után.
A Nézőpont Intézet és Hanns Seidel Stiftung támogatásával 2021 nyarán kilenc közép-európai EU-tagállamban közvélemény-kutatást készített a gazdaságfehérítés témakörében. Különös jelentőséget adott a vizsgálatnak, hogy a koronavírus hatására az ENSZ, az IMF és az OECD is a fejlett világban romló helyzetre számított előrejelzéseiben.
A korrupció elkerülésének legfontosabb feltételei a jó szabályok és a szabálykövető polgárok. A szabálykövetéshez pedig a polgárok kormányzatba vetett bizalma nélkülözhetetlen. A kutatás rámutatott, Magyarország kormányával a legelégedettebbek általánosságban és a koronavírus kezelése kapcsán külön is a vizsgált kilenc ország polgárai. 60, illetve 63 százaléka mondta azt a magyaroknak, hogy elégedett a kormány intézkedéseivel összességében és a járvány kapcsán különösen is, míg a második helyezett Ausztria esetében csak 53, illetve 60 százalék nyilatkozott hasonlóan. Mindkét kérdésben a legnagyobb elégedetlenséget a románok fejezték, 81, illetve 77 százalékuk nyilatkozott negatívan.
Nem meglepő a kormányokkal kapcsolatos eltérő álláspontok alapján, hogy a társadalmilag érzékelt korrupció is vegyes képet mutat térségünkben. A Nézőpont Intézet által fejlesztett Korrupció Percepciós Index szerinti rangsort a piacgazdaság építésében a térség többi országához képest több évtizedes előnnyel rendelkező Ausztria (48 pont) vezeti, második helyén pedig a szintén nagy ipari-kereskedelmi múlttal rendelkező Csehország (54 pont) áll. Magyarország a harmadik helyen (60 pont) áll, megelőzve Szlovákiát (63 pont) és Lengyelországot (67 pont), s jelentősen felülmúlva Romániát (85 pont).
A kutatás a szürkegazdaság kiterjedtségét is vizsgálta, a megkérdezettek „zsebbe fizetéssel” kapcsolatos személyes tapasztalatai után érdeklődve. Összességében elmondható, hogy a térségben nem történt negatív fordulat. Mind a kilenc közép-európai országban fehéredett a bérfizetés gyakorlata, azaz csökkent a szürkegazdaság. Magyarországon 2020-ról 2021-re például 52-ről 59 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem tapasztaltak illegális bérfizetést.
2021. október 7-én a Nézőpont Intézet a kutatási jelentést bemutató konferenciát szervezett. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatási adatok is bizonyítják, a magyar közbeszédben sűrűn elhangzó korrupciós vádak politikai termékek csupán. Magyarországon és Lengyelországban is ugyanis a kormánykritikus válaszadók kétszer akkora aránya érzékel korrupciót, mint a kormánypártiak.
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a kutatási jelentést méltatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbér emelése milyen fontos gazdaságfehérítő eszköz. Egy év alatt az illegális bérfizetéssel nem találkozó lengyelek aránya 52-ről 75 százalékra emelkedett, amely egybe esett az ottani jelentős minimálbéremelési programmal.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a közintézmények integritásának javulását emelte ki előadásában, külön is méltatva az integritási kultúra kialakítását a közigazgatásban és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elmúlt évtizedes stratégiaváltását, mely a hibázó adófizetőket segíti, az adóelkerülőket bünteti. Domokos László azt is elmondta, a magyar gazdaság fehéredésén fontos tényező a közintézmények rendszeres ellenőrzése és segítése is. Az Állami Számvevőszék például a koronavírus alatt Magyarország mind az 1284 önkormányzati hivatalát vizsgálta és tanácsaival segítette.
A teljes elemzés ide kattintva érhető el.
