Kormányerősítő és ellenzékváltó szavazás történt Magyarországon. A Fidesz a magyar választástörténet legnagyobb győzelmét aratta, a baloldal pedig történelmi vereséget szenvedett: míg 2010-ben az ellenzék 45 százaléknál jobb eredményt ért el, addig most csak 35 százalékát kapta meg a voksoknak. A Fidesz-KDNP ezáltal egymást követően négyszer kapott kétharmados felhatalmazást a választáson. A baloldal minden harmadik szavazóját elveszítette, azaz tíz 2018-as baloldali szavazóból 3 fordult el a baloldali tömörüléstől. Az ellenzéki blokk a legutóbbi országgyűlési választásokon együttvéve 2 millió 693 ezer szavazatot kapott, a 2022-es adatok feldolgozása vége felé pedig alig haladta meg az 1 millió 800 ezret.
A 2022-es választáson helyreállt a centrális erőtér, amit az ellenzéki pártok közös listával próbáltak megszüntetni. Így mostantól Orbán Viktornak ismételten jobboldali (a mandátumok 3,5 százaléka) és baloldali ellenzéke (a mandátumok 28 százaléka) is lesz a Parlamentben.
A Fidesz várakozáson felüli jó eredménye Orbán Viktor magasabb támogatottságának köszönhető. Ezzel magyarázható, hogy a közvélemény-kutatások nem jelezték előre a Fidesz ilyen arányú győzelmét, ugyanis nem pártot, hanem miniszterelnököt választottak a magyarok április 3-án. A legpontosabb előrejelzést a Társadalomkutató adta.
A Fidesz elégtételt vett a 2019-es önkormányzati választás gyengébb eredményéért, és visszahódította az akkor elveszített települések javát, például Pest megye több települését, Miskolcot, Szombathelyet, Egert és Tatabányát.
Az előválasztás és az összefogás stratégiája megbukott. Az egyetlen közös baloldali lista felállításának stratégiája, amelyet a baloldal választott a 2022-es választásra, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az előválasztáson kiválasztott egyéni jelöltek, a miniszterelnök-jelölt és a közös lista intézménye is kudarcot vallott. Minden szinten nagy vita és újratervezés várható.
Az egyéni választókerületekben sem működött az ellenzéki összefogás. Csak Budapesten jelentetett előnyt, igaz, ott is csak minimálisan tudott profitálni a baloldali összefogás ebből a választási stratégiából.
Tovább növeli a feszültséget a baloldali pártok között, hogy csak kettő párt járt jól az összefogás stratégiájával: a DK majdnem megduplázta (9-ről 16 főre emelte a frakciójának a létszámát), míg a Momentum 11 mandátumot szerzett úgy, hogy korábban nem is volt parlamenti képviselete. Az MSZP-Párbeszéd megőrizte a pozícióját. Az igazi vesztes az LMP és a Jobbik: előbbi frakcióalakítása kérdésessé vált, utóbbi pedig felére zsugorodott.
Amely pártok 2010 előtt Gyurcsány Ferenc ellenében jöttek létre, majd szövetséget kötöttek vele, megsemmisültek. Márki-Zay Péter országos karrierje is nagy valószínűséggel véget ért. Nem túlzás azt állítani, hogy Gyurcsány Ferenc kezébe került a 2022-es választással a baloldal jövője.
A választás eredménye megerősíti Orbán Viktor európai politikai pozícióit, minden megbuktatására irányuló kísérlet – például az uniós források visszatartása – kudarcot vallott. A Fidesz az európai jobboldal számára pedig referenciaponttá vált (válságkezelés, gyermekvédelem ügye, politikai közösségépítés példája, kormányzati teljesítmény, stabilitás).
A választás napján és a szavazatszámlálás során nem volt olyan botrányos esemény és a választási visszaélést megfogalmazó kritika, amely bármilyen mértékben befolyásolná a választás eredményét, ezért a 2022-es választás kimenetele nem csak egyértelmű, hanem legitim is, mert a választás szabad és tisztességes körülmények között zajlott.
