A Nézőpont Intézet elemzésében hat csatorna (TV2, RTL Klub, M1, Duna Televízió, HírTV, ATV esti híradóit vizsgálta 2014 harmadik negyedévében. A harmadik negyedéves elemzésünk felöleli az önkormányzati választási időszak szeptember végéig tartó részét, így képet kaphatunk a kampány addigi dinamikájáról.
• A harmadik negyedévben összesen 11 973 tudósítás hangzott el az elemzett híradókban, amely magasabb, mint az előző negyedévben mért 11 519 darab. Az összes tudósításon belül a magyar vonatkozású politikai hírek aránya 34,7 százalék volt, ami 4159 beszámolót jelent.
• A politikai hírek aránya a nyári hónapokban alacsonyabb volt: júliusban e mutató 32,3, augusztusban pedig 31,4 százalék volt, de a parlamenti ülésszak kezdete és az önkormányzati választási kampány következtében szeptemberben e mutató már 40,4 százalék volt.
• A negyedév során a politikai hírek aránya az M1 műsorában volt a legmagasabb, 48,9 százalék, míg a legalacsonyabb, a TV2 híradójában volt 11,9 százalékkal.
• Az RTL Klub kivételével minden csatornán csökkent a politikai hírek aránya augusztusban júliushoz képest. A csatorna kapcsán érdemes megjegyezni, hogy műsorában júniustól, vagyis a reklámadó bevezetésétől kezdve folyamatosan és jelentősen emelkedett a politikai hírek
aránya hónapról-hónapra.
• A harmadik negyedévben a megjelenő politikai tudósítások legnagyobb részét a gazdaságpolitikai tudósítások tették ki (23,8 százalék), szemben az előző negyedévvel, amelyet – a két választási kampány okán – a pártpolitikai hírek jellemezték. Ahogy elindult az
önkormányzati választási időszak a pártpolitikai hírek aránya is emelkedni kezdett. A harmadik meghatározó kategória a szakpolitikai hírek csoportja volt, amelynek aránya 16,9 százalék volt.
• A helyi kampányok a híradókba is begyűrűztek, hiszen míg a második negyedévben a helyi ügyek témacsoportja az összes politikai hír 6 százalékát tették ki, addig a vizsgált időszakban ez az arány 9,6 százalék volt. Ez az emelkedés azonban nem csak a kampányidőszaknak
köszönhető, a hírműsorokban már júliusban és augusztusban is magasabb volt az önkormányzati hírek aránya, mint a korábbi hónapokban.
• A gazdaságpolitikai, a szakpolitikai és a külpolitikai tudósítások aránya a közszolgálati csatornákon volt a legmagasabb, míg pártpolitikai ügyekkel – az egyes csatornán elhangzó politikai hírek megoszlását tekintve – leginkább a HírTV foglalkozott. E csatorna műsorában
gyakorlatilag minden harmadik politikai tudósítás pártpolitikai jellegű volt. A helyi ügyekkel foglalkozó tudósítások aránya – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – a kereskedelmi csatornák híradójában volt a legmagasabb.
• Júliusban a legtöbb megjelenést eredményező hírcsoport a baloldali pártok belső ügyeivel foglalkozott, míg a második helyen a devizahitelesek megsegítése áll 65 megjelenéssel. A tízes lista utolsó helyén a reklámadó végzett a hetedik hónapban, összesen 19 megjelenéssel. Ugyanakkor a 19 darabból 8 tudósítás az RTL Klub híradójában kapott helyet.
• Augusztusban a legtöbb megjelenést az önkormányzati választás témája kapta, mellyel a vizsgált hírműsorok 159 tudósítása foglalkozott. A választásra való felkészülés kapcsán baloldali pártok belső ügyei is előtérbe kerültek.
• Szeptemberben továbbra is az önkormányzati választás volt a vezető téma, amely 309 tudósításban kapott helyet. A negyedév során három vezető téma jelentkezett a hírműsorokban: az önkormányzati választás, a devizahitelesek megsegítése és a baloldali
pártok helyzete.
• A politikai hírekben a kormány álláspontja jelent meg a leggyakrabban, hasonlóan a korábbi negyedévekhez. A pártok közül az MSZP végzett az első helyen az összesítést tekintve, a megjelent álláspontok 10,2 százaléka tartozott a szocialista párthoz. Az MSZP-t a megjelenése szerinti sorrendben az Együtt-PM követte 6,3 százalékkal.
• A paritásos vizsgálat alapján mind a hat vizsgált csatornán bőven az egyharmados arány felett szerepeltek az ellenzéki pártok, az M1, a HírTV és az ATV esetében is 50 százalék felett zárt e mutató. Ugyanakkor összességében minden csatornán csökkent arányuk az előző negyedévvel összevetve, de igaz ez a kormánypártokra is. A kormány megjelenései emelkedtek tehát a paritásos vizsgálat alapján, amely változás hátterében a napirend megváltozása áll, hiszen a pártpolitikai témák helyett a gazdaságpolitikai tudósítások kerültek előtérbe. Ugyanakkor továbbra is minden csatornán az ellenzéki megjelenések aránya alatt maradt a kormányzati megjelenések mutatója.
• Az MSZP álláspontja minden csatornán többször jelent meg, mint a Fideszé, ennek nyomán pedig az RTL Klub kivételével mindenhol a legtöbbet szereplő párt volt a szocialista párt. Az említett kereskedelmi csatorna esetében az összes szereplő tükrében az MSZP álláspontjai 6,8 százalékot tettek ki, addig az Együtt-PM megjelenései 6,9 százalékot.
• Az Együtt-PM minden csatorna híradójában több megjelenési lehetőséget kapott, mint a Demokratikus Koalíció; Gyurcsány Ferenc pártja arányaiban legtöbbet a HírTV és az ATV műsorában szerepelt.
• Saját hangon a kormányzati szereplők közül legtöbbször Orbán Viktor jelent meg. A miniszterelnököt Szijjártó Péter és Varga Mihály követte 98, illetve 72 megjelenéssel. A kormánypárti politikusok közül Rogán Antal jelent meg a legtöbbet saját hanggal, akit Németh Szilárd és Kósa Lajos követett. Az ellenzéki pártok esetében jelentősen megváltozott saját hangon megszólalók listája. Míg korábban Mesterházy Attila, Szél Bernadett, Vona Gábor és Szanyi Tibor is szerepeltek e listán, addig a harmadik negyedévben nem fértek be az első tízbe. A legtöbbször Szigetvári Viktor jelent meg saját hanggal, míg őt Kunhalmi Ágnes és Falus Ferenc követte.
A teljes elemzést ide kattintva lehet elolvasni.