A magyar baloldal nem tudta tisztázni, mi számára a nemzeti érdek, mi a viszonya a globalizációhoz és hogyan akarja megvédeni az átlagembereket a migrációtól – jelölte meg Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője a magyar baloldal válságának okait.
A Nézőpont Intézet november 7. alkalmából tartott rendezvényén Szili Katalin volt házelnök és az MSZP korábbi elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy „amíg a „neoliberális kitinpáncélt” nem vetkőzi le a baloldal, addig nem tud hiteles alternatívát állítani a kormánypárti erők koherens világképével szemben”.
A baloldal hanyatlása általános jelenség Közép-Európában. Különösen is szembeötlő a helyzet Lengyelországban, ahol a posztkommunista baloldali párt 2015-ben a parlamentbe sem jutott be. A cseh szociáldemokrata párt kormányon eltöltöttévei szintén katasztrofális, 7,3 százalékos eredményt hoztak számára a 2017-es választáson. A globalizáció, a migráció és a nemzeti érdekvédelemben is akadt népszerűbb alternatívája. A közép-európai országok közül azonban akad két sikerrecept: Romániában és Szlovákiában is kormányfőt ad a helyi baloldal. Mindkét országban a széleskörű társadalmi támogatás oka, hogy a baloldaliságot kibékítették a nemzeti politikával és a migráció kérdésében is a társadalom elvárásai szerint kritikus álláspontot fogalmaztak meg.
„Gyarló politikus vagyok, aki azért hagyta ott a baloldalinak nevezett pártot, mert nem tudott baloldali lenni” – kezdte „A magyar baloldal válságának okai és kilábalásának lehetőségei” Dr. Szili Katalin. „Hol a baloldal manapság? Van-e baloldal egyáltalán? Tudja-e magát definiálni? Vagy ami nem kormánypárt az a baloldal?” – tette fel a kérdéseket a miniszterelnöki megbízott.
Szili Katalin úgy véli, a baloldal válsága nem az őszödi beszéddel kezdődött, hanem 2004. december 5-ével, a kettős állampolgárság és a határon túli magyarság elutasításával. A volt házelnök szerint a mai kormányzópárt harmadik 2/3-a arra kell, hogy sarkallja a szerinte „a rendkívül amorf képződményt, nem meghatározható politikai erőt”, amit ma baloldalnak nevezünk. Véleménye szerint a baloldal válságának az is oka, hogy nem képez koherens egységet, egymásnak ellentmondó elveket képvisel. A magyar baloldali pártok teljesítménye a kormánypártnak való ellentmondásban látható csupán, holott például a határvédelemben támogatniuk kellett volna a kormánypártot – szögezte le Szili Katalin. Szintén a problémák között említette a korábban az MSZP-ben politizáló jelenlegi kormánybiztos, hogy a „neoliberális kitinpáncélt” nem vetkőzte le a magyar baloldal. Szili Katalin kiutat is vázolt a válságból a baloldal számára. Többek között az antikapitalista kritikát, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek felvállalását és az 1956-os forradalomhoz való viszony tisztázását sürgette.