A kormányzati teljesítmény mérésének számos módja lehetséges, melyek különböző meghatározásokat adnak az államok, a kormányok és a politika feladatáról. A Nézőpont Intézet ezúttal tíz közép-európai ország kormányázásának 2017-es eredményeit hasonlította össze.
Az eredményességet a politikai stabilitás, a gazdasági növekedés és az életminőség dimenzióin belül vizsgáltuk, összesen 54 mutató alapján. A vizsgálat alapját egy tízországban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Románia és Bulgária) végzett közvélemény-kutatás, az Eurostat által közölt adatok és az Európai Bizottság előrejelzései, valamint regionális országszakértők értékelése jelentette. A politikai stabilitást nézve a vizsgált országok közül Magyarország végzett az élen, hazánk a közép-európai régió legstabilabb országa lett. A gazdasági teljesítmény tekintetében Németország, míg az életminőség terén Csehország kormányzása volt a legeredményesebb 2017-ben. A politikai stabilitás dimenzión belül az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy mennyire elégedettek a megkérdezettek országuk kormányával. Érdekesség, hogy a régióban a magyarok a legelégedettebbek e téren, de az osztrákok körében is magasabb a kormánnyal elégedettek aránya. Legkevésbé a románok, a horvátok és a szlovének bizonyultak elégedettnek a kormány munkájával. A politikai rendszer stabilitását az osztrákok és a magyarok ítélték meg leginkább pozitívan. A kormánypártok elfogadottsága is az osztrákok, a németek és a magyarok körében a legjobb, e három országban egyáltalán nincs kormányváltó hangulat. A tavalyi év optimista megítélésében, illetve a következő öt évvel kapcsolatos pozitív várakozások tekintetében Magyarország szintén az élmezőnyben végzett. Fontos kiemelni, hogy az állam működésével általánosságban szintén az osztrákok és a németek a leginkább elégedettek, ugyanakkor e két országban vannak a legnagyobb arányban azok, akik az elitellenes mozgalmak előretörését veszélyként értékelték. Magyarország nem csak arra lehet büszke, hogy a régió politikai értelemben legstabilabb országa lett a 2017-es adatok alapján, hanem a gazdasági és társadalompolitikai eredményekre is. A gazdasági növekedés dimenzióban hazánk Németországot követően Ausztriával holtversenyben a második helyen végzett. Ennek fontos összetevője, hogy például a GDP-arányos államadósság tekintetében a megelőző kilenc év átlagához képest Németország javított ugyan a legnagyobb mértékben, de a rangsorban ezután Csehország és Magyarország következik. Az ipari termelés volumene a 2010-es szinthez és a megelőző kilenc év átlagához képest is Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben, de a szolgáltatások forgalmi szintjét tekintve is hazánk haladta meg a legnagyobb mértékben a 2010-es szintet.
Az állami beruházások tekintetében Magyarországon és Bulgáriában voltak továbbá GDP-arányosan a legnagyobb beruházások. Az életminőség dimenzióban V4-es partnerünk, Csehország kormányzása volt a legeredményesebb a 2017-es adatok alapján. Fontos kiemelni, hogy 2017-ben Csehországban volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mely jelentősen hozzátett ehhez az eredményhez. A kedvező cseh értéket az ugyancsak rendkívül kedvező német és magyar adat követi a rangsorban. A munkaerőpiaci mutatót nézve Horvátország, Szlovákia és Szlovénia áll leginkább rosszul a régióban, noha a szlovák és horvát munkaerőpiac javuló tendenciát mutat. Fontos társadalompolitikai mutatóként tekintettünk a váratlan kiadásokat kezelni nem tudó háztartások arányára. E téren Ausztria, Csehország és Németországérte el a legjobb eredményt, ugyanakkor a 2017-et megelőző kilenc év átlagához képest Magyarország javított e téren a legnagyobb mértékben. Az adatelemzés során az önbevallás szerinti egészségérzet szintjét is megvizsgáltuk. Érdekesség, hogy e mutatót nézve azok aránya, akik önbevallás alapján jó, vagy nagyon jó egészségi helyzetnek örvendnek, az itt referenciaadatnak tekintett legfrissebb, 2016-os felmérés alapján Romániában és Ausztriában voltak legtöbben. A megelőző hat év átlagához képest ugyanakkor Magyarország és Horvátország javított a legnagyobb mértékben e mutatót nézve. A háztartások által jelentett bűnügyek statisztikájában – ugyancsak a legfrissebb, 2016-os adatok alapján – Németország, Románia és Ausztria volt a legrosszabb helyzetben, a korábbi évek átlagához viszonyítva pedig ugyancsak hazánk javított a legnagyobb mértékben e területen.
A kutatás olyan innovatív mutatókat is vizsgált, mint például az elektronikus ügyintézés. Ennek kapcsán jelenleg Ausztria jár az élen, míg a bolgárok és románok a mezőny végén. E mutató kapcsán az előző évek átlagához képest Csehország javított a legnagyobb mértékben, amit az osztrák és magyar eredmények követnek. Összességében elmondható, hogy a kutatás ráerősített a közép-európai régió kiemelt szerepére az átalakuló világpolitikai és világgazdasági viszonyok között. Ma Közép-Európa a világ egyik legdinamikusabban fejlődő, legvonzóbb térsége, Magyarország és a V4-es partnerek közössége pedig a stabil politikai viszonyok, az illegális bevándorlás elleni fellépés miatt a biztonság terén eredmények, az elért pozitív gazdasági, illetve társadalmi eredmények alapján e régió éllovasának számít.
A tanulmány az alábbi linken érhető el.