A közép-európai régió választópolgárai közül 51 millióan arra számítanak, hogy a következő egy évtizedben növekedni fog az Európai Unióba irányuló bevándorlás mértéke.
Leginkább a bevándorlók által használt útvonalakon fekvő országok (Szerbia, Horvátország) lakosai számítanak a növekedésre – derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Nemzet számára, 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.
A migráció megítélésének fontosságát bizonyítja, hogy Európa-szerte az EP-választások legfőbb kampánytémája az illegális bevándorlás. Ugyan a 2015-ös menekültválsághoz képest jelenleg csökkenő trend látható, várhatóan a közeljövőben az Európát érintő migrációs nyomás nemhogy mérséklődni, hanem növekedni fog. A megkérdezett közép-európai országok lakosai is erre számítanak: a migrációt kiváltó sokszínű okokkal tisztában van a közép-európai emberek relatív többsége, hiszen 45 százalékuk szerint növekedni fog a következő 10 évben a bevándorlás mértéke, 32 százalékuk szerint a jelenlegi szinten marad, és csupán 18 százalékuk prognosztizál csökkenő tendenciát.
Számszerűsítve mindez azt jelenti, hogy a nagyságrendileg 112 millióból 88 millió közép-európai választópolgár szerint növekedni vagy legalábbis stagnálni fog az Európai Unióba irányuló migráció mértéke. Leginkább a bevándorlók által használt útvonalakon fekvő országok lakosai számítanak a növekedésre: Szerbiában 63, Horvátországban 59 százalék mondta azt, hogy emelkedni fog a bevándorolni vágyók száma, de még a lengyelek 55 százaléka is így vélekedett. Magyarországon 10-ből 5 választó számít növekedő migrációs helyzetre. A legkevesebben, de még mindig közel az emberek egyharmada van ezen az állásponton Kelet-Németországban (31 százalék), Bajorországban (32 százalék) Bulgáriában (33 százalék) és Romániában (35 százalék). Jelzésértékű, hogy még a legkevésbé pesszimista Csehországban is csak 25 százalék mondta azt, hogy csökkenni fog a migráció jövőbeni mértéke.
A V4-országok közül a lengyelek és a magyarok számítanak inkább a migráció mértékének növekedésére, a csehek és a szlovákok kevésbé, de náluk is kisebbségben vannak azok, akik csökkenésre számítanak. Összességében a V4 államok lakosainak 46 százaléka a bevándorlók számának növekedésére számít. A németajkú területeken élők számítanak a legkevésbé arra, hogy a következő években növekedni fog a migrációs nyomás (39 százalék), de csökkenésre itt is csak 18 százalék számít átlagosan. A többi közép-európai nemzetnél átlag feletti (49 százalék) volt azok aránya, akik expanziót prognosztizáltak a migránsok számának alakulásakor, és egyben az ő körükben volt a legalacsonyabb a csökkenést várók aránya is (15 százalék).
Módszertan
A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatásai 2019. február 1. és február 27. között készültek 12 közép-európai országban vagy régióban (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Szerbia, Horvátország, Bulgária, illetve Németország esetében Bajoroszágban és Kelet-Németországban történt kutatás) területi egységenként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív az adott területi egység 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,1 százalék.