A magyarok 69 százaléka felháborítónak tartja, hogy Ukrajna korlátozni akarja a Magyarországra és Szlovákiába jutó olajszállítást, 77 százalékuk pedig elvárja Brüsszeltől, hogy közvetítsen a felek között. Múlt héten a magyar baloldal által újraválasztott Bizottság bejelentette: nem kíván segíteni a tagállamoknak.
Augusztusban eszkalálódni látszik az ukrán-orosz háború, hiszen a két és fél éve az oroszok által megtámadott Ukrajna nyáron offenzívát indított orosz területek ellen. A háború fokozódásának része, hogy a kijevi vezetés bejelentette: az államterületén áthaladó orosz kőolaj szállítását is részlegesen leállítja Magyarország és Szlovákia irányába.
Ugyan az intézkedés nem fenyegeti a két uniós tagállam benzinellátását, de a két ország Ukrajnának adott segítsége miatt igencsak meglepő. Érthető, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarok 69 százaléka elfogadhatatlannak tartja az Ukrajna által kivetett szankciót (22 százalékuk szerint elfogadható). Még a DK- és a Tisza-szavazók relatív többsége (47 százalékuk) is így gondolkodik. Igaz, mindkét párt tábora megosztott: 39, illetve 43 százalékuk szerint elfogadható az ukrán szankció. Mindez jól mutatja, hogy a baloldal és szavazótáborának felemás viszonyát a szuverenitás ügyéhez.
Ukrajna kőolajszankciós döntése ráadásul egy kétoldalú nemzetközi szerződés egyoldalú megsértését jelenti, amely a jogállamiságra érzékeny brüsszeli elitet azonban nem zavarta meg. Ismert, hogy a Bizottság a múlt héten úgy döntött, mivel az ukrán szankció nem sérti a két állam energiabiztonságát, Brüsszel nem tervez közvetíteni a felek között. Ezzel a DK- és a Tisza-párt EP-képviselőinek szavazataival nemrég újraválasztott Bizottság nemcsak szerződéses kötelezettségét sérti meg, de a magyar emberek elvárását sem teljesíti. Arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak fel kellene-e lépnie, hogy rendezze az olajszállítással kapcsolatos vitát, a magyarok 77 százaléka válaszolt igennel, s csak 16 százalékuk nemmel. Még a Tisza-pártiak 68 és a DK-szavazók 58 százaléka is így vélekedett.
A magyar közéletben felmerült annak a lehetősége is, hogy az olajszankciókra Magyarország válaszul az ukrán áramellátás visszatartásával feleljen. Ennek jelenleg azonban nincs még elsöprő támogatása: a magyarok 47 százaléka elfogadhatónak tartaná a válaszlépést, 42 százalékuk nem. Alighanem a tartalékokból biztosított benzinellátás és a magyar tárgyalási erőfeszítésekbe vetett bizalom is közrejátszik abban, hogy a magyarok a válaszlépéssel kapcsolatban még óvatosak. Ugyanakkor a megegyezés hiányában a hangulat könnyen átalakulhat, s az ukrán szankciók már most is erős ellenzése miatt a válaszlépések is hasonló támogatottságot szerezhetnek.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2024. július 29-31. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Az adatok kerekítve lettek egész számra, ezért előfordulhat, hogy összeadott értékük nem pontosan 100. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket egy országgyűlési választáson biztosra ígérő válaszadók.