A magyarok és a németek ugyanolyan jó véleménnyel vannak egymás nemzetéről, ugyanakkor a politikai kérdésekben vannak különbségek – derült ki a Nézőpont Intézet által, a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával készített közvélemény-kutatás idei eredményeiből, amelyet szerda délelőtt prezentáltak egy konferencia keretén belül. Összességében nőtt azok aránya, akik a két állam közötti szorosabb együttműködést hasznosnak tartják országuk szempontjából, azonban a lehetséges együttműködési területek kapcsán már eltérő véleménnyel voltak.
A barométer bemutatóján köszöntőt mondott Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti képviseletvezetője, aki beszédében kiemelte, hogy ez a rendszeres felmérés kiváló lehetőség arra, hogy adatok alapján fejlesszük a két nemzet közti, hagyományosan jó együttműködést. Fontos, hogy ismerjük a közös értékeket és különbségeket, amelyeket csak akkor tudunk jól kezelni, ha ismerjük őket.
Az intézetek közötti együttműködés részeként ismertetett reprezentatív felmérés országonként 1000 fő bevonásával 2022 június-júliusában készült. A két adatsor eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője prezentálta, amelyből kiderült, hogy ugyanakkora arányú a másik országról alkotott jó vélemények aránya a magyarok és németek között. A németek 59%-a vélekedik pozitívan Magyarországról, míg a magyarok 56%-a gondolkodik hasonlóképpen Németországról.
A tanulmány vizsgálta mindkét országban, hogy egyes politikai és gazdasági kérdésekben mit gondolnak a másik országról. Az eredmények alapján elmondható, hogy a németek Magyarországról és a magyarok Németországról bizonyos tekintetben markánsan eltérő véleménnyel vannak, egyes kérdésekben külső szemmel vizsgálva a két nemzet között választóvonal húzódik. Fontos rögzíteni, hogy az egyes vélekedések nem tapasztalati értékelések, inkább a hazai médiainformációkon alapuló percepciók. A Nézőpont Intézet korábban rávilágított, hogy a német közmédia Magyarországgal kapcsolatos tudósításainak polaritása egyoldalú: a 2021-es évben 126 vizsgált adás esetén 81,75%-ban volt negatív a magyar kormány szempontjából. Ezért sem meglepő, hogy a németek 48 százaléka gondolja úgy, hogy a média nem kritizálhatja a kormányt Magyarországon. Ezzel szemben a tapasztalati úton könnyebben megválaszolható kérdésekre nagyobb arányban adtak pozitív választ, például a turisztikailag vonzó úticélként Magyarország megítélése a németek körében az utóbbi két évben jelentősen javult (2020: 64%, 2021: 63%, 2022: 76%).
Ha a még közvetlenebb kapcsolatokat vesszük górcső alá, az is kiderül, hogy a másik nép tagjainak egyes szerepekben való elfogadását illetően a németek és a magyarok statisztikai hibahatáron belül, vagy ahhoz közel, ugyanúgy gondolkodnak. Mind a rokonsági, mind a munkakapcsolatokat a magyarok és németek közel négyötöde el tudja képzelni egymással kapcsolatosan. Munkatársként 86 – 89% arányban, míg sógorként 79-77 fogadnának el magyarok németet, és németek magyart. Összességében a 2022-es évben nem lettek elutasítóbbak egymással szemben, továbbra is kölcsönösen magas a másik elfogadása a magyarok és németek között.
Az esemény második felében panelbeszélgetés keretében értékelte az elhangzottakat Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója, Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, valamint Arne Gobert a Deutscher Wirtschaftsclub Ungarn elnöke. A beszélgetés során Arne Gobert megerősítette, hogy amit a német sajtóban lehet olvasni, gyakran nem tükrözi a magyar valóságot. Ezzel szemben a Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató németek valódi tapasztalat birtokában döntően pozitívan vélekednek az országról. Kiszelly Zoltán azt emelte ki, hogy a német nyilvánosságnak hitelességi gondjai vannak, ugyanis a németek kíváncsiak a mainstreamtől eltérő véleményekre is. Ezért fontos, hogy a mi szempontjainkat minél több platformon ismertessük német nyelven is. Bauer Bence a két nemzet közötti kapcsolatban legnagyobb veszélynek „nem-tudást” nevezte meg. Hangsúlyozta, hogy azok a németek, akik voltak már Magyarországon nagyobb arányban vannak jó véleménnyel hazánkról.
A teljes elemzés ide kattintva érhető el.