A Fidesz vezeti a pártversenyt (51 százalék) az őszi parlamenti ülésszak kezdete előtt a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása alapján. Az elemzésből kiderül, hogy szoros verseny alakult ki a Demokratikus Koalíció (10 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (9 százalék) között a legerősebb ellenzéki párt címéért folyó küzdelemben, amelyben a Momentum (8 százalék) továbbra is lemaradásban van.
Hamarosan kezdődik a politikai ősz, a Nézőpont Intézet pedig arra volt kíváncsi, hogy tavasz óta hogyan alakult a pártok erőviszonya.
Továbbra is toronymagasan vezeti a Fidesz-KDNP a pártversenyt, februárhoz hasonlóan szeptemberben is minden második magyar választó a kormánypártokat választotta volna, de szavazóinak kötődése meggyengült. „Most vasárnap” a magyarok 51 százaléka ugyan vélelmezhetően a Fideszre szavazna, de közülük minden tizedik (a választók 5 százaléka) ebben már nem biztos, a kormánypártot csak valószínűleg és nem biztosan támogatná. A Fidesz-szavazók részleges elbizonytalanodása nem jelent elfordulást vagy más pártra való szavazást. A jelenség oka a szankciók és a háború okozta infláció és reálbércsökkenés lehet.
A kormánypárt mostani eredménye több mint 40 százalékponttal nagyobb a legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció (10 százalék) támogatottságánál és közel kétszerese a 2022-ben közösen induló baloldali pártok mostani eredményének (összesen 27 százalék). A baloldali közös listát egykor alkotó pártok eredményeinek összesítése mellett azonban érdemes felfigyelni az új pártokra, Jakab Péter pártja a szavazatok 3, Márki-Zay mozgalomból lett pártja a 2 százalékát szerezhetné meg. Szintén meg kell említeni, hogy a baloldalt balról kritizáló Kétfarkú Kutya Párt is a szavazatok 8 százalékát megszerezhetné.
A legnagyobb ellenzéki párt címért éles versenyt fut a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk Mozgalom, s Gyurcsány Ferenc pártja csak egy százalékponttal előzi meg Toroczkai László mozgalmát (10 és 9 százalék). Szorosan mögöttük található a Momentum (8 százalék), amely a tavaszi mélyponthoz képest erősödésnek tűnik, de ez a Gyurcsány-párt vezetői szerepének megkérdőjelezéséhez kevés.
A Jakab Péter és a Márki-Zay Péter által fémjelzett pártok (3, illetve 2 százalék), valamint az MSZP (2 százalék), az LMP (2 százalék) és a Párbeszéd (0 százalék) önálló indulása jelenleg végzetes lenne mindegyikük számára, így a közeljövőben várható, hogy közülük többen is fel fogják vetni, az MSZP társelnökéhez hasonlóan, az Európai Parlament képviselőinek választása előtt a közös listaállítás ötletét.
Módszertan
A Nézőpont Intézet tavaszi ülésszak előtt publikált kutatása február 20-22. között, legfrissebb közvélemény-kutatása pedig szeptember 4-6. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók.
| Adatfelvételi idő | 2023.02.20-22. | 2023.09.04-06. |
| Fidesz-KDNP | 52 | 51 |
| Demokratikus Koalíció | 12 | 10 |
| Mi Hazánk | 9 | 9 |
| Magyar Kétfarkú Kutya Párt | 9 | 8 |
| Momentum | 5 | 8 |
| Jobbik (Konzervatívok) | 4 | 5 |
| Mindenki Magyarországa | 2 | 2 |
| A Nép Pártján | 2 | 3 |
| MSZP | 2 | 2 |
| LMP | 2 | 2 |
| Párbeszéd | 1 | 0 |
| Egyéb párt | – | – |