A magyarok 78 százaléka helyesnek gondolja utólag is, hogy a magyar kormány kezdeményezte márciusban a veszélyhelyzet meghosszabbítását, de 66 százalékuk azzal is egyetért, hogy most a kormány véget szeretne vetni a rendkívüli jogrendnek – ez derül ki a Nézőpont Intézet múlt hét csütörtök és szombat között készült telefonos kutatásából.
A választópolgárok az előző heteknél valamivel magasabb aránya, összesen 78 százaléka jelezte, hogy elégedett a magyar kormány „koronavírus terjedése elleni lépéseivel” (18 százalék nem). A széleskörű elégedettségnek része a „rendkívüli jogrendet lehetővé tevő” veszélyhelyzet kihirdetése is. Március közepén (12. hét) a magyarok 94 százaléka mondta azt, hogy egyetért az alkotmány által lehetővé tett rendkívüli intézkedéssel, s március végén (14. hét) is, a törvényes hosszabbítás időpontjában, még 85 százalékuk támogatta a veszélyhelyzet fenntartását. Ez a támogatottság múlt héten 40 százalékra csökkent, sőt a magyarok 49 százaléka szerint nincs már szükség a rendkívüli jogrendre. Ezzel március óta először többségbe kerültek a veszélyhelyzetet ellenzők, anélkül, hogy mindez kormányellenes követeléssé vált volna. A magyar kormányfő kezdeményezése után a kormánypárti választók 40 százaléka sem tartja szükségesnek már a veszélyhelyzet fenntartását.
Sőt, ha azt kérdezzük, hogy meg kell-e szüntetni a veszélyhelyzetet (nem azt, hogy fenn kell-e tartani), már a magyarok 66 százaléka egyetért egy ilyen lépéssel és a kormánypártiak 61 százaléka is támogatja azt. Mindez tét nélküli meccs már, május végéig biztosan véget ér a rendkívüli jogrend, s ebben Orbán Viktor, aki már az ellenzék követelésének megfogalmazása előtt kezdeményezte ezt, és ellenfelei is egyetértenek.
Politikailag alighanem fontosabb, hogy a magyarok túlnyomó többsége (78 százalékuk) utólag is indokoltnak tartja, hogy az elmúlt bő két hónap járványfenyegetésében „rendkívüli jogrendet lehetővé tevő” veszélyhelyzet volt Magyarországon (17 százalékuk nem ért egyet). Még a kormánykritikus szavazók fele (50 százalék) is egyetért abban, hogy ez a kormányzati lépés indokolt volt. Minden diktatúrát kiáltó, s különösen is Soros György, Jean-Claude Juncker, Donald Tusk, a liberális világsajtó és a magyar baloldali ellenzék ezzel elvesztett egy fontos értelmezési csatát. Sem egykor, sem most, sem utólag nem ért velük egyet a magyar választók túlnyomó többsége a veszélyhelyzet ügyében, hiszen annak bevezetéséről és befejezéséről is konszenzus van a magyar társadalomban.
Mindezt azért is fontos tudni, mert a megkérdezettek 62 százaléka szerint a koronavírusnak lesz második hulláma is Magyarországon, a kormánykritikusok ebben még biztosabbak is (70 százalék), mint a kormány támogatói (57 százalék). Ha ez valóra válik, a magyar ellenzék – az Orbán Viktor által javasolt bocsánatkérés mellett – esélyt kap arra is, hogy tanuljon hibájából és legközelebb ne ellenezze, hanem segítse a védekezéshez szükséges rendkívüli intézkedéseket.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2020. május 21-23. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.