A Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített, tizenegy országra kiterjedő közvélemény-kutatásban vizsgálta Oroszország megítélését a közép-európai térségben.
Csütörtökön a megnyitó ünnepséggel és a nyitómérkőzéssel kezdetét veszi az idei labdarúgó-világbajnokság, aminek kapcsán a következő bő egy hónap során a nemzetközi közvélemény kiemelt figyelmet szentel majd Oroszországnak.
A felmérés alapján a közép-európai polgárok körülbelül fele (49 százaléka) van inkább jó véleménnyel Oroszországról, míg 41 százalékuk inkább negatívan viszonyul a foci-vb rendező országához. Ez az arány szinte százalékra pontosan megegyezik az Egyesült Államok térségbeli megítélésével (49-42 százalék), tehát elmondható, hogy a közép-európai lakosok összesítve nagyjából ugyanúgy vélekednek a két nagyhatalomról.
Az előbbi megállapítást árnyalja, hogy az adatokat országos bontásban vizsgálva markáns eltéréséket fedezhetünk fel. Lengyelországban például kimagaslóan pozitív az Egyesült Államok (70 százalék) és az átlagnál jóval rosszabb Oroszország (24 százalék) megítélése, ezzel szemben Szerbia lakossága a térségbeli átlagnál sokkal kedvezőbben viszonyul Oroszországhoz (90 százalék) és kevésbé pozitívan az Egyesült Államokhoz (24 százalék). A magyar emberek véleménye egyfajta középútként értékelhető, mivel bár hazánkban némileg jobb az Egyesült Államok megítélése, mint Oroszországé (45, illetve 38 százalék), Magyarországon van a legközelebb a két nagyhatalom megítélése a régiós átlaghoz.
A két nagyhatalommal ápolt politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítésének szükségességéről is megoszlik a közép-európai emberek véleménye. Oroszországgal elsősorban a szerbek (81 százalék) és a bolgárok (71 százalék), az Egyesült Államokkal pedig a románok (80 százalék) és a lengyelek (61 százalék) fűznék szorosabbra hazájuk politikai kapcsolatait. A gazdasági együttműködést Oroszországgal leginkább a balkáni országok (a szerbek 87 százaléka, a bolgárok 81 százaléka, a szlovének 72 százaléka és a románok 69 százaléka) lakosai bővítenék, az Egyesült Államokkal pedig a lengyelek (70 százalék) mellett a románok (85 százalék) és a szlovének (65 százalék) tartják leginkább elmélyítendőnek a gazdasági kooperációt.
Módszertan
A Nézőpont Intézet felmérése 2018. április 11. és május 11. között készült, Magyarország mellett további tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.