Összefoglaló
A harmadik negyedévben a TV2, RTL Klub, m1, Duna Televízió és a Kossuth Rádió esti hírműsoraiban összesen 9221 tudósítás hangzott el, amely a legmagasabb adat a 2013-as évben. Ezek közül 3494 volt politikai hír, mely 37,9 százalékos aránynak felel meg az összes tudósítás tükrében. A híradók összesített időtartama 240 óra 20 percre emelkedett az előző negyedéves 227 óra 22 percről,
amelyhez főként a TV2 műsorstruktúra váltása járult hozzá, illetve hogy az m1 hírműsora szeptember hónap során a korábbi időszakokhoz képest hosszabb lett.
· A TV2 tovább növelte tudósításainak számát, így ebben a negyedévben összesen 2462 darabnak adott helyet, mely 272 darabbal több, mint a második negyedévben. A TV2-t az RTL Klub követte, ennek a csatornának az esti híradójában 1934 hír jelent meg, nem sokkal maradt el tőle az m1 összesen 1860 tudósítással.
· Az árvízi hírek kikerülésével emelkedett a baleseti és bűnügyi hírek aránya a csatornák hírműsoraiban, amely alól csak a Kossuth Rádió képez kivételt. TV2 összes tudósításainak közel fele (49,2 százaléka) ebbe a kategóriába tartozott, az RTL Klub esetében ez az arányszám 31,6 százalék volt. A közszolgálati csatornákon az ilyen jellegű hírek aránya lényegesen alacsonyabb volt: m1 11,7 százalék, Duna Televízió 5,3 százalék, Kossuth Rádió 5,5 százalék.
· Kiemelt kategória a kulturális hírek csoportja, az m1 kimagasló arányban közvetített tudósításokat a kulturális élet világából a többi csatornához viszonyítva. Az m1 híradóiban elhangzó tudósítások 6,9 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A Duna Televízión is magasabban alakult ezeknek a híreknek az aránya (5,3 százalék), mint a kereskedelmi csatornákon. Az RTL Klub kulturális hírekkel 4,5
százalékban, a TV2 csupán 3 százalékban foglalkozott.
· A határon túli magyarsággal kapcsolatos nem magyar politikai híreknek legnagyobb forrása a Duna Televízió volt, ezeknek a híreknek az aránya 11,2 százalék volt a csatornán. A kereskedelmi csatornákon egyetlen tudósítás sem foglalkozott ilyen jellegű hírrel.
· A politikai hírek aránya a kereskedelmi csatornák műsorában csökkent, míg a közszolgálati csatornákon emelkedett az ilyen jellegű hírek aránya az előző negyedévvel összevetve. A magyar vonatkozású politikai hírek legnagyobb kategóriája a gazdaságpolitikai hírek kategóriája volt 25,4 százalékkal, míg szakpolitikai hírek 23,3 százalék volt, míg a pártpolitikai hírek aránya 13,7 százalék volt.
· A rezsi- és húsáfa-csökkentés témája az összes politikai hír 4,3 százalékát tették ki, mely megegyezik az előző negyedév rezsicsökkentéssel kapcsolatos hírek arányával. Tehát a téma továbbra is hasonló mértékben szerepelt a hírműsorok napirendjén.
· A dohánykereskedelem átalakításával kapcsolatos híreknek az RTL Klub volt a zászlóvivője. Az itt megjelent politikai hírek 8,5 százaléka foglalkozott ezzel a témával. Ez az arány magasabb, mint a határon túli magyar ügyekkel, a külpolitikai hírekkel és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos politikai hírek összesített, 7,8 százalékos arányszáma.
· A harmadik negyedévben összesen 8012 szereplő álláspontja kapott megjelenési lehetőséget, így átlagosan 2,29 szereplő álláspontja jelent meg az előző negyedéves 2,33 szereplővel szemben. A kormány megjelenési aránya folyamatos csökkenést mutatott 2013 folyamán, míg az első negyedévben 24,2 százalék, a második negyedévben 23 százalék, addig a harmadikban 21,1 százalék volt ez a mutató.
· Az MSZP és a Fidesz közötti különbség 1,1 százalékra csökkent (Fidesz 9,1 százalék, MSZP 8 százalék). A harmadik legtöbbet szereplő párt az előző negyedévhez hasonlóan az Együtt–PM választási szövetség volt, szerepléseinek aránya 4,2 százalékon zárt. A Jobbikhoz a politikai hírek szereplőinek 2,9 százaléka tartozott, a Demokratikus Koalícióhoz 2,3 százaléka. Az ellenzéki pártok közül az LMP rendelkezett a legalacsonyabb arányszámmal: 1,9 százalék.
· A pártpolitikai hírek tették ki a pártok megjelenéseinek legnagyobb részét, az Együtt–PM választási szövetséghez tartozó szereplők álláspontja 71,5 százalékban pártpolitikai hírekben jelent meg, mely a legmagasabb arány a negyedévben. A Demokratikus Koalíció esetében 67,9 százalék volt ez az arányszám. A többi párt megjelenései jobban megoszlottak a többi téma között, mint például gazdaságpolitika és szakpolitika.
· A saját hangon közölt megszólaló kormányzati szereplők közül Orbán Viktor (192 alkalommal) szerepelt a legtöbbet, a második helyen Varga Mihály (88 ilyen megjelenéssel) állt. A kormánypárti politikusok közül Rogán Antal (80 esetben) szerepelt a legtöbbször, az ellenzéki pártok képviseletében pedig Gyurcsány Ferenc (97 alkalom), megelőzve Bajnai Gordont (78 alkalom) és Mesterházy Attilát (62 alkalom).
A teljes elemzés innen tölthető le.