Összefoglaló
• A 2013-as év folyamán a TV2, az RTL Klub, az m1, a Duna Televízió és a Kossuth Rádió esti hírműsoraiban összesen 36 939 tudósítás hangzott el, melyhez a negyedik negyedév összesen 9579 tudósítással járult hozzá. A tavalyi évben 14109 politikai hír jelent meg, amely az összes tudósítás 38,2 százalékát tette ki. A politikai hírek aránya az ünnepek alatti alacsony politikai aktivitás miatt decemberben volt a legalacsonyabb, 31,9 százalék, míg elsősorban a bajai időközi választással kapcsolatos események miatt októberben volt a legmagasabb: 43,8 százalék. A híraktivitás márciusban volt a legalacsonyabb, ekkor átlagosan egy napra 96,4 tudósítás jutott, míg a legmagasabb, októberben (105,5) volt.
• A „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó hírek száma 2013-ban a TV2 híradójában volt a legmagasabb: 9110 tudósításából összesen 4038 darab, azaz 44,3 százalék tartozott ide. A csatornán emellett további 10,1 százalékban bulvárhírek jelentek meg, amivel a híradón belül az ún. „soft news” tartalom aránya meghaladta az ötven százalékot. A negyedik negyedévben a baleseti hírek aránya az éves összesítésnél alacsonyabb, 42,8 százalék volt a Tények műsorában.
A vizsgált híradók közül az RTL Klub adott helyet a második legnagyobb arányban a „baleset és bűnügy” kategóriába tartozó tudósításoknak: az év folyamán elhangzó 7952 hír 29,9 százaléka tartozott ide, az utolsó negyedéves arányszám pedig 29,6 százalék volt.
A közszolgálati csatornákon 2013-ban lényegesen alacsonyabb volt a kategóriába tartozó hírek száma. A közmédiában leginkább az m1 híradójában kaptak teret balesetek és bűnügyek: összesen 798 darab, az összes elhangzó tudósítás 10,4 százaléka.
• Fontos vizsgálatai kategóriát alkot a kulturális hírek csoportja. A közmédia híradói a negyedik negyedévben is kimagasló arányban közvetítettek tudósításokat a kulturális élet világáról. Az m1 híradója 3,8, a Duna Televízió 3,6, míg a Kossuth rádió 2,8 százalékát szentelte kultúrának. Az RTL Klub esetében a kulturális hírek aránya 2,7 százalékon zárt, míg a TV2 esetében 2 százalékon. Éves viszonylatban az RTL Klub és az m1 ugyanakkora, 4,1 százalékos arányban foglalkozott kulturális hírekkel.
• A negyedik negyedévhez hasonlóan az éves összesítésben is a vizsgált hírek legnagyobb részét a gazdaságpolitikai hírek tették ki. Az év folyamán elhangzott 14 109 politikai tudósításból 3050 tartozott ebbe a kategóriába, mely 21,6 százalékos aránynak felel meg, míg a negyedik negyedévben ez az adat 23,2 százalékon alakult. Gazdaságpolitikai hírek 2013-ban elsősorban a Kossuth Rádió hírműsorában kaptak helyet 24,2 százalékban, miközben a csatorna a negyedik negyedévben azonban az éves aránynál is magasabban, 27,3 százalékon teljesített.
• Az elmúlt esztendőben 15,2 százalékkal a pártok ügyeihez kapcsolódó hírek kategóriája érte el a harmadik legmagasabb arányt, míg a negyedik negyedévben – elsősorban a bajai időközi választásokhoz kapcsolódó hírek következtében – 21,6 százalékon zárt ez a mutató.
• A 2013-as év folyamán kiemelkedő ügyek közül a rezsicsökkentés témája 2013-ban az összes politikai hír 5,2 százalékát tette ki, míg a negyedik negyedévben ezekre a hírekre 5,5 százalék médiafigyelem jutott.
• 2013-ban a vizsgált médiumok esti híradóiban elhangzott magyar politikai vonatkozású tudósításokban összesen 32 308 szereplő jelent meg. A negyedik negyedévben összesen 8882 szereplőt mutattak be, amely 870 darabbal több, mint a harmadik negyedévben. Az éves összesítés alapján egy hírben átlagosan 2,29 szereplő álláspontja jelent meg.
• A negyedik negyedévre csaknem elolvadt a legnagyobb kormánypárt és az MSZP megjelenései közötti különbség. Míg a második negyedévben 2,2 százalékponttal előzte meg a Fidesz a szocialista pártot, addig a harmadik negyedévben már csak 1,1 százalékponttal, végül a negyedik negyedévben a különbség 0,2 százalékpontra csökkent. A második negyedévtől kezdve a harmadik legtöbbet szereplő párt az Együtt–PM volt, aki mögött a negyedik negyed évben felsorakozott a Jobbik és a Demokratikus Koalíció. Összességében a közmédia hírműsorai arányaiban nagyobb teret engedtek az ellenzéki pártoknak álláspontjuk kifejtésére, mint a vizsgált kereskedelmi csatornák.
• A negyedik negyedévben a pártpolitikai tartalmú hírekben legtöbbször a Demokratikus Koalícióhoz tartozó szereplők álláspontja jelent meg 89,1 százalékban. Hasonlóan magas volt ez az érték az Együtt–PM esetében is, mivel a párthoz tartozó szereplők 74,7 százalékban csak ebben a hírcsoportban jelentek meg. Az MSZP-hez köthető szereplők esetében ez a mutató 66,5 százalékon zárt. A többi párt megjelenései arányosabban oszlottak meg a többi téma között.
• A saját hangon közölt megszólaló kormányzati szereplők közül Orbán Viktor (254 alkalommal) szerepelt a legtöbbet, a második helyen Varga Mihály (121 ilyen megjelenéssel) zárt. A kormánypárti politikusok közül Rogán Antal (118 esetben) szerepelt a legtöbbször, az ellenzéki pártok képviseletében pedig Mesterházy Attila (122 alkalom), megelőzve Bajnai Gordont (102 alkalom) és Gyurcsány Ferencet (101 alkalom). A saját hangon 10 legtöbbet megszólaló szereplők közé négy jobbikos politikus is bekerült.
A teljes elemzést innen lehet letölteni.