Az elmúlt időszakban viszonylagos stabilitást mutatnak a pártpreferenciák, lényegi eltérések valójában a választások előtti és az azt követő adatokban vannak. A Fidesz népszerűsége az összes megkérdezett körében április eleje óta 51-54% között mozog, míg az MSZP támogatottsága 12-ről 6%-ra csökkent.
A Jobbik (8-10%) és az LMP (5-7%) szavazótábora kitart pártja mellett, a bizonytalanok vagy nem szavazók aránya viszont 4 hónap alatt 19-ről 26%-ra emelkedett. Empirikusan nem bizonyítható, de feltételezhető, hogy a szocialisták korábbi szavazóinak kiábrándultsága növelhette e kategóriát a vereség, majd az azt követő „szétbeszélés”, az önkormányzati választásokra történő felkészülés belső villongásai miatt.
Az aktív szavazók körében – ez az a kategória, mely bizonyosan elmegy szavazni, de esetleg nem tudja vagy nem mondja meg, hogy kire adná voksát – is hasonlóak a trendek: a Fidesz 60-62%-al a választások óta őrzi magas előnyét, az MSZP itt is csökkenést könyvelhetett el (támogatottságuk az április eleji 12-ről 7%-ra esett júliusra). Ezzel párhuzamosan azok aránya, akik bár elmennének szavazni, de bizonytalanok vagy nem válaszolnak, 12-ről 16%-ra nőtt. Ez az adat – összevetve azzal, hogy a szocialistáknak a legmagasabb, közel 41%-os az elutasítottságuk – azt mutatja, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választások közötti időszakban az MSZP nem tudta megtartani „maradék” szavazói bázisát sem, s az antipátia is nagyfokú irányukban. Ez jelentősen megnehezítheti az október 3-ai választás előtti kampányt a párt számára.
Szánthó Miklós, Észak- Magyarország, 2010. augusztus 6.