Összefoglaló
.
A „jó kormányzás” kérdésének kiterjedt elméleti irodalma van, számos megközelítése létezik a fogalom meghatározásának és a téma vizsgálatának. Ennek megfelelően pedig viták sora folytatható arról, milyen a jó kormányzás, hogyan mérhető a kormányzati teljesítmény, vagy mérhető-e egyáltalán. A Nézőpont Intézet a jó kormányzás mibenlétét gyakorlati kérdések vizsgálatával igyekezett megragadni. A Jó Kormányzás Index (Good Governance Index, rövidítve: GGI) négy témakört ölel fel: stabilitás/kormányzóképesség, társadalmi támogatottság, válságkezelés és eredmények. Ezen témakörök mentén igyekeztük összehasonlítani a visegrádi országok kormányzati teljesítményét.
.
A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) felkért szakértőinek a megadott négy témakör mentén kellett válaszolniuk öt-öt konkrét kérdésre. A kérdésekre rövid szöveges választ vártunk (konkrét indoklással), az alapján pedig egy 0-5-ig terjedő skálán kellett pontozni az adott országot az egyes kérdéseknél. A kérdések a 2012-es évre vonatkoznak; ha az év során új kormány lépett hivatalba, úgy a válaszadásnál számba veendő időszak rövidebb (azon hónapokat kell figyelembe venni, amikor már a jelenlegi kormány volt hatalmon).
.
Az egyes szakértők szabadon kifejthették véleményüket (tényekkel alátámasztva) minden kérdésben, majd saját belátásuk szerint (szubjektív elem) az iskolai osztályzathoz hasonlóan konkrét számmal értékelték országukat. A pontozásnál a 0 a legrosszabb, míg az 5 a legjobb osztályzat.
.
Témakörönként összesítettük a kérdésekre adott pontszámokat, nem súlyoztunk sem a témakörök, sem a kérdések között. A pontozás alapján reményeink szerint összehasonlíthatjuk a vizsgált országokat a „jó kormányzás” szempontjából. A 2012-es eredmények alapján a stabilitás, illetve kormányzóképesség szempontjából Szlovákia és Magyarország áll az élen, a kormányzati eredményeket nézve Csehország és Lengyelország vezet, míg a gazdasági válságkezelés terén a négy ország hasonlóan teljesített. A társadalmi támogatottság témakörében a magyar és a cseh kormány kapta a legmagasabb pontszámokat.
.
– a GG Index segítségével 4 ország összehasonlítása 4 területen, 20 kérdésben;
– a magyar és a (2012-ben alakult) szlovák kormány volt a legstabilabb;
– Csehország és Lengyelország volt a legeredményesebb 2012-ben;
– a Visegrádi Négyek válságkezelés terén hasonlóan teljesítenek;
– a legerősebb társadalmi támogatottsággal a cseh és a magyar kormány rendelkezett.
.
Lengyelország helyzetképe
.A Polgári Platformból (PO) és a Lengyel Parasztpártból (PSL) álló kormánykoalíció 2011 óta van hatalmon, ám az azt megelőző, 2007-2011 közötti ciklusban is ez a két párt alkotta a kormányt a jelenleg is hivatalban lévő miniszterelnök, Donald Tusk vezetésével. A koalíció a 460 parlamenti képviselői helyből 235-öt birtokol.
A stabilitás és kormányzóképesség tekintetében a kormány viszonylag magas pontszámot (19) kapott. A parlamenti többsége ugyan szűk, ám stabil, a képviselők a kulcsfontosságú kérdésekről való szavazásokon fegyelmezetten viselkednek, és irányváltásra utaló személycsere sem volt a kormányban. A kabinet általánosságban tartja magát kijelölt irányvonalához, bár mélyreható reformokat eleve nem kezdeményez és kerüli a feszültséget generáló témákat. Az ellenzéki pártok nem működnek együtt egymással, ugyanakkor világos kormányzati alternatívát jelent a koalíciótól jobbra álló Jog és Igazságosság (PiS). Bár a kormánypártok veszítettek népszerűségükből 2012 folyamán, a PO szinte folyamatosan őrizte első helyét a több erővel szemben (a PiS egyedül októberben tudott az első helyre kerülni). Donald Tusk miniszterelnök népszerűsége ugyancsak csökkenő trendet mutatott. A kormány politikája ellen szervezett tiltakozó megmozdulások, sztrájkok elsősorban a nyugdíjkorhatár emelésével és szimbolikus kérdésekkel voltak kapcsolatosak, ám – az internetes szabadságot érintő ACTA-egyezménynél bekövetkezett pálfordulás kivételével – nem befolyásolták a kabinet lépéseit.
A gazdasági válságkezelés terén Lengyelország a visegrádi országok átlagos teljesítményét hozta 2012-ben. Ezen belül kiemelkedő sikert jelentett a 2 százalékos gazdasági növekedés, ami EU-szinten az egyik legjobb eredménynek számított. Az ipari termelés is viszonylag kedvezően alakult, ugyanakkor az államadósság, a munkanélküliség és az infláció alakulása terén rosszul teljesített Lengyelország.
A kormányzati eredmények vonatkozásában Lengyelország – Csehország mögött – a második legjobb eredményt érte el 2012-ben (12 pont). A nyugdíjkorhatár 67 évre való emelése javította a nyugdíjrendszer helyzetét, csökkent a bűnesetek száma és valamelyest emelkedett az átlagkereset. A kormány választási ígéreteinek megvalósítása terén ugyanakkor alig történt előrelépés, a demográfiai helyzet nem javult érdemben, az egészségügyi ellátásban pedig éppen hogy romlottak a viszonyok.
Összességében Lengyelország 56 pontot kapott a 2012-es teljesítménye alapján, így a vizsgált négy ország gyengébbik feléhez tartozott.
Csehország helyzetképe
.
Mindenekelőtt leszögezendő, hogy az értékelés tárgya a második Nečas-kormány. A kabinet 2012 áprilisában alakult meg a Közügyek (VV) párton belül kirobbant botrányt követően; tagjai a Polgári Demokrata Párt (ODS), valamint a TOP 09 és a LIDEM pártok. A honvédelmi miniszter lemondásához, s helyébe új kinevezéséhez kapcsolódóan sor került egy súlyosabb kormányválságra. A LIDEM bejelentette távozását a kabinetből, de végül – januárban – a maradás mellett döntött. Július 18-án sor került egy sikertelen bizalmatlansági szavazásra is.
.
A Nečas-kormány gazdaságpolitikájával a Polgári Demokrata Párt (ODS) tagjainak és parlamenti képviselőinek egy jelentős csoportja elégedetlen volt. Szeptemberben a kabinet által előterjesztett adócsomagot az alsóház az ODS-en belüli „lázadók” miatt nem fogadta el. A kormány gazdaságpolitikájáról szóló vita az ODS kongresszusával ért véget, amely a „lázadók” platformjának vereségével zárult. Így annak ellenére, hogy a párt tagjai közül néhányan szembeszálltak az ODS-kormány politikájával, a kabinet irányvonala többé-kevésbé változatlan maradt. Mivel a kormánynak a lényegi kérdések szavazásánál a független képviselők megnyerésével vagy az egykori „lázadók” jobb belátásra térésével sikerült megszereznie szükséges többséget, a kabinet kormányzóképessége nem került veszélybe.
.
Másrészről, amennyiben előrehozott választásokra kerülne sor, azokat valószínűleg az ellenzék nyerné meg. A baloldali ellenzék támogatottsága ugyan nőtt, de a parlamenti ellenzéki erők széttagoltságuk miatt képtelenek voltak a kormányalakításra.
.
Bár többször felmerült a sztrájk, sőt egy általános sztrájk szervezésének lehetősége, a különböző szakszervezeti csoportosulások közötti nézeteltérések és szakszervezeti tagok támogatásának hiánya miatt munkabeszüntetésre végül nem került sor. A szakszervezetek tiltakozó megmozdulásai e helyett inkább az utcai tüntetésekben nyilvánultak meg. A Nečas-kabinet és a kormány politikája elleni leglátványosabb tiltakozó akcióra április 21-én, Prágában került sor.
.
Az ODS támogatottsága viszonylag stabil maradt, azonban nem érte el a 2010-es választási eredményének szintjét. A LIDEM támogatottsága nagyon alacsony szinten stabilizálódott, melynek következtében a közvélemény-kutatásokban nem is tüntették fel önálló rubrikában a pártra vonatkozó méréseket. Mindkét jelentős ellenzéki párt (a ČSSD és a KSČM) támogatottsága többé-kevésbé stabil maradt; a ČSSD népszerűsége az év utolsó hónapjaiban folyamatosan növekedett. A VV szimpatizánsainak aránya egy százalékra esett vissza, így igen valószínű, hogy a párt nem fogja tudni átlépni a parlamenti küszöböt a következő választásokon. A tárgyalt időszakban nem alakult jelentősebb új politikai párt. Petr Nečas miniszterelnök népszerűsége 2012 májusa és decembere között többé-kevésbé stabil volt, 18 százalék körül ingadozott.
.
A 2012 elsőtől harmadik negyedéve közötti időszakban a cseh GDP növekedése negatív volt. Az államadósság 2012 harmadik negyedévére a 2011-es év azonos időszakához képest a GDP 39,8 százalékáról 44,9 százalékára nőtt. A munkanélküliség mértéke 2011 harmadik negyedéve és 2012 harmadik negyedéve között 6,5 százalékról hét százalékra nőtt. Az év legnagyobb részében az ipari termelés az EU-s tagállamok jobban teljesítő feléhez volt sorolható. Az átlagos fogyasztói árindex (HICP) 3,5 százalékos növekedésével Csehország az uniós tagországok alsó harmadához tartozott.
.
2012 harmadik negyedévében a reálbérek 1,8 százalékkal csökkentek 2011 azonos időszakához képest. 2012 első három negyedévében a Cseh Köztársaság lakosainak száma nyolcezer fővel 10 513 000-re nőtt. 2012-ben 304 500 bűncselekmény valósult meg, mely több mint 4,3 százalékkal kevesebb a 2011-es adatokhoz képest.
.
Szlovákia helyzetképe
.
2012 márciusában Szlovákiában parlamenti választásokat tartottak. A győztes Irány – Szociáldemokrácia (SMER-SD) párt a szavazatok 44,4 százalékát megszerezve többséghez jutott a szlovák országgyűlésben, így 1994 óta először alakulhatott egypárti kabinet, melynek miniszterelnöke Robert Fico lett.
.
Első kormányon töltött éve során a kormány igen stabilnak mutatkozott. Egyetlen alkalommal sem kellett belső konfliktussal vagy válsággal szembenéznie; mindössze egyszer fordult elő, hogy az ellenzék az igazságügyi miniszterrel szemben sikertelenül próbált bizalmatlansági szavazást kezdeményezni. Bár a kormány összetételében nem történt személyi változás, érdemes megemlíteni, hogy ez annak is tulajdonítható, hogy a kabinet mindössze egy éve van kormányon. A SMER-SD párt megalakulása óta rendkívül fegyelmezett képviselőcsoportot tudhat magáénak. A jelenlegi kormány esetében ez azt jelenti, hogy a kabinet mögött lojális frakció áll, s nincsenek olyan csoportosulások, amelyek adott esetben a pártprogram ellen szavaznának.
.
A kormány társadalmi támogatottsága tekintetében elmondható, hogy a SMER-SD népszerűsége a választások után közel ötven százalékra emelkedett, a tendencia azonban átmenetinek bizonyult, mivel az év végére a párt támogatottsága negyven százalékra esett vissza, sőt esetenként ez alatti értékeket produkált. Ezzel szemben a továbbra is igen széttöredezett ellenzék támogatóinak száma nőtt, s néhány hónapban meg is haladta a kormányzó párt szimpatizánsainak számát. A kérdés azonban az, hogy ezek a pártok képesek lennének-e a jelenlegi kormánnyal szemben stabil alternatívát képezni, ami a korábbi tapasztalatok tükrében igencsak kérdésesnek tűnik.
.
Az ország gazdasága 2012-ben némileg változó eredményeket mutatott fel. Néhány mutató – például a GDP növekedésének mértéke – az EU legjobbjai közé volt sorolható. Ugyanez vonatkozott az ipari termelésre is, bár a növekedés üteme az év utolsó hónapjaiban valamennyire lelassult. Másfelől azonban az államadósság alakulása és az infláció tekintetében sokkal rosszabbul teljesített az ország az EU többi államához képest. A munkanélküliség mértékében is kimutatható a negatív tendencia, hiszen az folyamatosan növekedett, s az év végére meghaladta a 14 százalékot.
.
Az utolsó értékelt terület, a kormányzás eredményei, szintén változatos eredményeket produkált. A kormányzó SMER-SD ugyan elért sikereket a legfontosabb prioritásai megvalósításában, azonban ezek közül némelyik – például az adópolitika vagy a privatizáció tilalma – nem a pártprogrammal összhangban valósult meg. A többi mutató közül pozitív minősítést érdemel például a bűnesetek számának csökkenése, míg az egy főre jutó jövedelem vagy a demográfiai folyamatok tekintetében negatív tendenciák figyelhetőek meg. Az utolsóként felsorolt terület gyökerei azonban mélyebbre nyúlnak; az elöregedő társadalom problémája folyamatosan napirenden van, mivel bármely lehetséges megoldás túlnyúlna egy négyéves kormányzati ciklus időtartamán.
.
Összességében elmondható, hogy Szlovákia a stabilitásra és a kormányzóképességre vonatkozó kérdésekre egy kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta. A társadalmi támogatottság területe is meglehetősen pozitív osztályzatokat kapott, bár ezek értéke némileg elmarad az első említett területétől. A válságkezelés és a kormányzati eredmények vegyes eredményeket hoztak, így ezek valamennyivel lemaradtak az értékelés tekintetében.
.
Magyarország helyzetképe
.
A magyar kormány erőssége kétségtelenül annak stabilitása és egysége. A kormánytöbbség egyszer sem került veszélybe, nem volt belső akadálya a kormányzati elképzelések megvalósulásának. Egyedül az Európai Unió és az Alkotmánybíróság döntése késztette eredeti döntésének megváltoztatására a második Orbán-kormányt. A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező frakciószövetségben erős a szavazási fegyelem, a kormányon belül nincsenek látható ellentétek, a kormányátalakítás eszközével csak ritkán élt a miniszterelnök, 2012-ben két minisztercsere történt. Világos kormányzati alternatíva egyelőre nem látszik, az ellenzéki oldal megosztott, a kormánynak jobb és baloldali ellenzéke is van. A baloldali erők együttműködése pedig még nem jött létre.
.
Nagy ágazati sztrájkokra nem volt példa, egyedül a felsőoktatás átalakítása kapcsán voltak jelentős diáktüntetések tavaly, amelyek hatására új koncepció készült. 2012-ben néhány alkalommal került sor nagyobb tömeget megmozgató kormányellenes demonstrációra a baloldali ellenzéki pártok és civil szervezetek részéről. A kormányoldal mozgósító ereje azonban nagyobb (Békemenet), mint az ellenzéki pártoké. A Fidesz-KDNP támogatottsága kormányzásának harmadik éve felé közeledve is számottevő előnyt mutat az ellenzéki pártokkal szemben, ami 2012 végén még a baloldali ellenzék népszerűségét összeadva is biztos.
.
A 2010-ben hivatalba lépett kormány nehéz gazdasági helyzetet örökölt, a legfontosabb célkitűzések egyike az államadósság csökkentése lett. Az eredmények egyértelműen jelentkeztek: a 2012-es év elején a GDP 81,4 százalékát tette ki az államadósság, míg az év végén 79 százalék volt. A gazdaság azonban recesszióban volt az elmúlt évben, annak ellenére, hogy a munkanélküliség csökkent, az ipari termelési index alapján, éves szinten pedig Magyarország az európai középmezőnyhöz tartozik. A növekedés mellett a magyar gazdaságot érő legnagyobb kihívás az infláció alakulása, mely a tavalyi évben 5,1 százalék volt.
.
A választási kampányban megjelent legfontosabb ígéretek közül mindegyik területen történt előrelépés 2012-ben: bővült a foglalkoztatottság, a kormány megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét, folytatódott az egészségügyi rendszer átalakítása, történtek lépések a gazdasági bürokrácia csökkentésére és a közbiztonság javítására is. Ám a bűncselekmények száma emelkedett a 2011-es adatokhoz képest. A magyar társadalmat negatívan érintő hatás, hogy az átlagos bérnövekedés nem érte el az infláció szintjét, ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy a demográfiai mutatók javultak. A kormány számára fontos kérdés lesz a jövőben a társadalombiztosítási alapok alakulása, 2012-ben ugyanis a vártnál magasabb hiánnyal zártak.
.
A tanulmány teljes egészét innen tudják letölteni.
(The whole study is downloadable here.)