A 2010-es választáson a Fidesz-KDNP kivételes, egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól, ezért célszerű félidőben mérleget vonni, mire is használta kétharmados többségét a kormányzó pártszövetség. A kétharmad komoly lehetőség és egyben felelősség a kormányoldal számára, hogy az elmúlt huszonkét év rendszerszintű problémáit hatékonyan orvosolja. A Nézőpont Intézet véleménye szerint az Alaptörvény és a sarkalatos törvények következetes végrehajtása esetén a jövőben az állami működés stabilabb alapokon nyugodhat, az állampolgárok pedig az eddiginél erősebb jogvédelmet élvezhetnek. Bár a tempó és a sietség néhány esetben veszélyeztette a törvényhozás kiszámíthatóságát, az ésszerű és tárgyilagos kritikák megfontolásán keresztül a jogos észrevételekre megnyugtató választok születhetnek. A kormányzati akaratot blokkolni képes ellenzék hiányában egyedül az Európai Unió jelentett korlátot a kétharmados többség számára, és bírta több esetben döntése megváltoztatására a kormányt.
Számos kritika érte a hazai és nemzetközi nyilvánosság részéről az Alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények „összképét”, viszont a törvények részletes tartalmából kiindulva a kritikák túlnyomó része nem igazolható. A kifogások középpontjában pedig a legtöbb esetben a személyi változások álltak. A jövőben az állami működés során jó eséllyel kevesebb konfliktushelyzet alakulhat ki, a korábbi félelmekkel szemben pedig a Fidesz nem „forgatta fel” alapjaiban az állami intézmények közti alkotmányos egyensúlyt.
Az átalakítások megítélése ugyanakkor végső soron a választókon múlik, a 2014-es szavazás pedig jórészt éppen arról szólhat majd, hogy a társadalom legitimálja-e az állami intézményrendszeren belüli átalakításokat. Amennyiben az állampolgárok a hétköznapokban egy eddiginél jobban szervezett, hatékonyabb állami működéssel találkoznak, a választók bizalmának megtartása mellett háttérbe kerülhet az átalakítások hatalompolitikai célzatát hangsúlyozó érvelés. Amennyiben viszont az átalakítás fő céljai nem valósulnak meg a gyakorlatban, a választók könnyen protest-szavazatot adhatnak le a „hatalommal való visszaélés” vélelme miatt.
A teljes elemzés innen tölthető le.
In the 2010 parliamentary elections Fidesz-KDNP were granted exceptional and clear authorization by the voters and, therefore, halfway through their mandate it is useful to review how the governing party alliance has applied their two-thirds majority. The two-thirds majority provides a serious opportunity and responsibility for the governing parties to find an effective remedy to the systemic problems of the past twenty-two years. According to Nézőpont Intézet, if the Fundamental Law and the cardinal Acts are implemented consistently, in the future the State may function on a more stable foundation and citizens may enjoy more robust legal protection. Although the pace and urgency imposed some risks on the predictability of legislation, by giving consideration to reasonable and objective criticism, reassuring answers can be adopted to justified criticisms. Without an opposition capable of blocking the Government’s intentions, only the European Union has formed a barrier to the two-thirds majority and managed to persuade the Government to alter some of its decisions.
The Hungarian and international public repeatedly expressed criticism of the ‘overall image’ of the cardinal Acts associated with the Fundamental Law, though the majority of that criticism is unjustified when the detailed contents of the acts are examined. Most of the criticism was aimed at the changes in personnel. There is a good chance that in the future there will be fewer conflicts in the operation of the State and, in contrast to earlier fears, Fidesz has not “radically destroyed” the constitutional balance in the public institutions.
Nonetheless, it is up to the voters to pronounce judgement on the changes, and the parliamentary elections in 2014 may reveal whether society legitimises the restructuring of the public institutions. If citizens meet a better organised and more effective operation of the State in their everyday lives, voter confidence can be retained and the arguments that structural changes were made for political purposes and to gain power may be pushed into the background. However, if the main objectives of restructuring are not achieved in practice, voters may easily decide to cast protest votes in fear of ‘abuse of power’.
The analysis available for download here.