Kormányzás kormány nélkül

Egy most vasárnap esedékes népszavazáson tízből hatan megadnák az állampolgárságot a határon túliaknak – ez derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. A pártok támogatottsága tekintetében a Fidesz-KDNP töretlenül őrzi tetemes előnyét: az összes megkérdezett 51 százaléka, az aktív szavazók 62 százaléka szavazna a győztes pártszövetségre. A Jobbik mind az összes megkérdezett, mind az aktív szavazók körében megelőzi az MSZP-t, amelynek mostani rossz eredménye miatt még az LMP is előzési távolságba került.

Új kormányszerkezet

A Fidesz – az olcsó állam ígéretéhez híven – a minisztériumok és a vezetők minimalizálásával kezdte az új parlamenti ciklust. A várakozásoknak megfelelően kevesen tiltakoznak amiatt, hogy az állam „magán kezdte a spórolást”: a megkérdezettek 82 százaléka állította, hogy egyetért az átalakításokkal. Arra a kérdésre pedig, hogy az elvileg hatékonyabb struktúra a gyakorlatban is hatékonyabb-e, az idő választ fog adni.

Pártpreferencia

A Fidesz–KDNP töretlenül őrzi tetemes előnyét a többi párttal szemben: az összes megkérdezett 51, az aktív szavazók 62 százaléka szavazna a győztes pártszövetségre. A Jobbik továbbra is erősebb, mint az elkerülhetetlen megújulás előtt álló MSZP. A szocialista párttal szemben előzési távolságba került a Lehet Más a Politika is. A szocialisták egy hónap alatt 4 százalékot veszítettek az aktív szavazók között.

Évforduló

Június 4-én, a magyar parlamenti választás után, a szlovák választás előtt lesz a trianoni békeszerződés 90. évfordulója, ezért újra napirendre került a trianoni emléknap kérdése. A magyarok 62 százaléka gondolja, hogy a témával foglalkoznia kell az országnak, harmaduk (32 százalék) szerint ez nem időszerű. Miközben a kormánypárt és a Jobbik támogatóinak túlnyomó része (69, illetve 71 százaléka), valamint az LMP támogatóinak 53 százaléka gesztusértékű lépéseket vár a jubileum kapcsán, addig a szocialista tábor 58 százaléka a közömbösséget részesíti előnyben.

Közbiztonság

A második Orbán-kormány programja világosan fogalmaz: „Az erős Magyarországnak nincs szüksége gárdákra, mert képes mindenki számára rendet, védelmet és biztonságot garantálni.” E vállalást, mely már a Fidesz választási programjában is szerepelt, nem lesz könnyű teljesíteni. A megkérdezettek negyede ugyanis úgy véli, a közrend fenntartásához – a rendőrség megerősítése mellett – szükség van a Magyar Gárdára. Mindez mutatja a közbiztonság iránti erős igényt, s utólag is igazolja a Fidesz határozott ígéreteit ezzel kapcsolatban.

Kettős állampolgárság

A kormányalakítás előtti kormányzás leglátványosabb eleme a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezet. Noha egy most vasárnapi népszavazáson még mindig tízből hatan megadnák az állampolgárságot a határon túliaknak, arányuk hét százalékponttal csökkent egy hónap alatt. Nem a bizonytalanok tábora nőtt, hanem a kettős állampolgárságot ellenzőké, tehát az emberek nem növekvő közömbösséget mutatnak a kérdésben, hanem nagyobb arányban ellenzik azt, mint korábban. Ennek legfőbb oka, hogy az elképzelés „politikai vita” tárgyává vált, így az ellenzőknek is van már politikai képviseletük. Különösen a 18–29 évesek (77 százalék), a Fidesz (77 százalék), valamint a Jobbik (69 százalék) hívei támogatják a kettős állampolgárságot. Az MSZP és LMP támogatóinak 60, illetve 47 százaléka ugyanakkor ellenzi a tervezetet. Szavazati jogot az állampolgárság megadását pártolók fele (52 százalék) feltétel nélkül, további 36 százalék csak magyarországi lakhely esetén adna. Mivel utóbbi körül körvonalazódik a végleges megoldás (csak állandó magyarországi lakóhely esetén járna szavazójog), elmondható, hogy a Fidesz és a Jobbik táborának többsége (71, illetve 64 százalék) támogatja az intézkedést.

A kutatásról

Az adatfelvétel 2010. május 18. és május 20. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően legfeljebb +/- 3,2 százalék. Az elemzésben „aktív szavazónak” nevezzük a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadókat.

2010. május 26.

A közvélemény-kutatás itt letölthető.