Orbán Viktor Zsidó Világkongresszuson elmondott beszédét ért kritikákról 42 cikk számolt be a világsajtóban, ezek közül 18 darab (43 százalék) német lapokban jelent meg. Ezzel szemben a Ronald Lauder záróbeszédében elhangzó bocsánatkérést összesen 7 médium ismertette, melyek mindegyik internetes megjelenés volt. Míg a bírálatokról 18 németországi beszámoló született, addig a bocsánatkérés 1 német portálon jelent meg.
Május 5-7. között Budapesten tartotta a Zsidó Világkongresszus plenáris ülését, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A miniszterelnök beszédében elfogadhatatlannak és eltűrhetetlennek nevezte az antiszemitizmust, amely ellen zéró toleranciát hirdetett. A beszéd elhangzását követően a Zsidó Világkongresszus közleményt adott ki, amely szerint a miniszterelnök nem nézett szembe a probléma valódi természetével, „nem adott megfelelő biztosítékot arra, hogy egyértelmű választóvonalat húzott volna kormánya és a szélsőjobboldal közé” . Ugyanakkor a tanácskozás utolsó napján Ronald S. Lauder, a szervezet elnöke az MTI szerint „elnézést kért a korábban általa mondottakért”, mert közben tudomására jutott, hogy a magyar miniszterelnök Jediót Ahronót izraeli napilapnak adott korábbi interjújában már kijelentette, hogy a Jobbik egyre növekvő veszélyt jelent a demokráciára.
A Zsidó Világkongresszust a világsajtó kiemelt figyelemmel kísérte. A rendezvény időszakában mért, Magyarországra irányuló nemzetközi híraktivitás ritkán tapasztalható mennyiséget ért el. A megjelenések vizsgálatából ugyanakkor megállapítható: a világkongresszus kritikája jóval nagyobb figyelmet kapott, mint a szervezet elnökének bocsánatkérése.
A Nézőpont Intézet Médiaműhelye 13 ország 64, nemzetközileg elismert újságját és hírügynökségét vizsgálta meg május 5-8. között. Összesen 42 olyan cikk született, amely beszámolt a megfogalmazott kritikákról: 32 darab online felületen, míg 10 nyomtatott formában. A 42 tudósítás közül 18 darab (az összes megjelenés 43 százaléka) németországi médiumokban jelent meg. A brit lapokban összesen 5, míg az osztrák újságokban 4 olyan megjelenést regisztráltunk, amely ismerteti a kritikákat.
A vizsgált cikkekben többen is megfogalmazták: visszafogott tapsot kapott Orbán Viktor beszéde után. Általános kritikaként jelent meg Orbán Viktor beszédével szemben, hogy – a cikkek szerint – hiányoztak az előadásból a „konkrétumok” . Ide kapcsolódik Charlotte Knobloch több helyen megjelent álláspontja, aki szerint „érezni lehetett, hogy nem érzi szívügyének az antiszemitizmus elleni harcot”.
Több tudósítás a szervezet közgyűlésén szintén felszólaló Guido Westerwelle német külügyminiszter beszédével állította párhuzamba Orbán Viktor előadását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban május 7-én megjelent „Ein Boot, zwei Waagen” című cikkben Stephan Löwenstein úgy fogalmazott, hogy a magyar miniszterelnökkel szemben „kifejezetten államférfiúi beszédet” mondott a német politikus. Több cikkben is megjelent, mennyire elismerően fogadták Westerwelle szavait a találkozó résztvevői.
A nemzetközi sajtó egyoldalúságát jelzi, hogy Ronald S. Lauder bocsánatkérését összesen csak 7 médium ismertette, melyek mindegyike internetes megjelenés volt. Ez az adat annak tükrében különösen érdekes, hogy a nagy hírportálok (Bloomberg, Reuters) is beszámoltak a szervezet elnökének második nyilatkozatáról. Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy míg a német sajtó 18 cikkben számolt be a kritikákról, addig 1 írás született a bocsánatkérést illetően.
A Nézőpont Intézet Médiaműhely elemzését, teljes terjedelmében, itt lehet letölteni.